|
|
|
| Előadó: | Ghymes |
|---|---|
| Album: | Koncert |
| Megjelenés: | 2003 |
| Hossz: | 12:01 |
| Szövegírók: |
Fekete István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | EMI Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Előadja: Rudolf Péter):
Olyanok ilyenkor a csillagok,
mint az álmos gyerek szeme.
Kicsit hunyorognak,
és még nem tudják: sírásra vagy
nevetésre nyíljanak-e, vagy aludjanak tovább.
Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő,
a szél csak a kerítések mellett lézeng,
ámbár elég hűvösen.
Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem,
és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón,
inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se.
Néhol csak árnyak járnak,
néhol kis lámpások imbolyognak,
és mutatják, hova kell lépni,
ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét...
... a tegnap gondja, mintha aludna,
a mai még nem ébredt fel, s a falu
csak tiszta önmagát viszi hajnali misére.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs.
A külső mozgás befolyik a templomba,
és megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár,
s amikor már a gyertyák lángja is megnyúlik
a várakozástól, felkiált az időtlen vágy:
„Harmatozzatok, égi Magasok...”
Mise végére egészen bemelegedett a templom;
majdnem otthonos lett, legalábbis így érezte ezt
Baka Máté az alszegből,
de így érezte Hosszú Illés is – ugyanonnan –;
ámbár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen
vannak, aligha érezték volna.
Nagy harag volt ugyanis a két öreg között,
kitartó, régi harag, formája sem volt már,
nem is emlékeztek, ló volt-e az oka vagy asszony,
mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva
a fához.
És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom.
Az ajtóban még mozgás van, hát csak ülnek,
sőt Illés a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb.
Illés nem szereti a tolongást, de egyébként is ráér.
Fél szemmel odasandít Mátéra, hogy mozdul-e már,
de Máté nem mozdul...
Amilyen kutya konok ember volt világéletében
– gondolja Illés –, azt akarja, hogy én menjek előbb,
de abból nem eszel,
pedig már a gyertyákat is eloltotta a dékán,
azaz a harangozó, szóval a sekrestyés.
Azután: csend.
Illés gondol erre, gondol arra,
állát belesüllyeszti a meleg nyakravalóba,
és szeme szép lassan lecsukódik.
– Nem! – ijedt meg. – Ezt igazán nem szabad –
és Mátéra néz, aki – úgy látszik – elaludt.
– Ez hát el, a híres – mosolyodik el –, pedig
három hónappal fiatalabb.
Nem nagy idő, az igaz, de mégiscsak fiatalabb.
Aztán milyen sárgák a fülei... na, akár a halotté...
– Uram Isten, csak nem lett vele valami?!...
Harag ide, harag oda – a rothadt szilva is
lepottyanik egyszer a fáról – csendesen odamegy,
és kicsit borzongva megérinti Máté vállát:
– Hallod-e, Máté?
Máté felhorkan:
– No! – és néz Illésre, mint a csodára.
– Te vagy az, Illés?
– Én hát, mondom megnézlek,
mert olyanformán ültél...
És nézi egymást a két öreg.
A templomban meleg csend,
a kőszentek mosolyognak.
– Kicsit megszédültem – hazudja Máté, de áhítattal,
mert tele van a szíve, szereti most Illést így közel látni –,
már elmúlott.
– Na, hál Istennek, hát akkor menjünk.
És egymás mellett kicsoszognak a templomból.
– Mi volt ez, Szentatyám? – néz fel az egyik kis pufók
angyal Szent Péterre, ahogy az ajtó becsukódott.
– Olyan meleg lett a szívem egyszerre.
– Két ember kibékült – mondja a főszent,
és melegen sóhajt.
– Jaj, csoda! – suttog a kis angyal.
– Hát bizony a mai világban...
– És most mit csinálnak?
– Nézz utánuk, fiam.
A két öreg már Illés háza elé ér.
Az utca üres,
a kémények lágy selymet füstölnek a reggelnek,
s a kertekben puhán békét álmodnak a fák.
– Gyere be, Máté, régen voltál nálunk
– mondja Illés –, lángost sütött a lányom...
A kis angyal kérdőn néz a főszentre:
– Mi az a „lángos”, Szentatyám?
A toronyban ekkor ütött hetet az óra,
s ettől a földi hangtól megmerevedtek újra a szobrok,
de a mosolygás mintha ott maradt volna az arcukon.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
