|
|
|
| Előadó: | Ghymes |
|---|---|
| Album: | Koncert |
| Megjelenés: | 2003 |
| Hossz: | 12:01 |
| Szövegírók: |
Fekete István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | EMI Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Előadja: Rudolf Péter):
Olyanok ilyenkor a csillagok,
mint az álmos gyerek szeme.
Kicsit hunyorognak,
és még nem tudják: sírásra vagy
nevetésre nyíljanak-e, vagy aludjanak tovább.
Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő,
a szél csak a kerítések mellett lézeng,
ámbár elég hűvösen.
Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem,
és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón,
inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se.
Néhol csak árnyak járnak,
néhol kis lámpások imbolyognak,
és mutatják, hova kell lépni,
ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét...
... a tegnap gondja, mintha aludna,
a mai még nem ébredt fel, s a falu
csak tiszta önmagát viszi hajnali misére.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs.
A külső mozgás befolyik a templomba,
és megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár,
s amikor már a gyertyák lángja is megnyúlik
a várakozástól, felkiált az időtlen vágy:
„Harmatozzatok, égi Magasok...”
Mise végére egészen bemelegedett a templom;
majdnem otthonos lett, legalábbis így érezte ezt
Baka Máté az alszegből,
de így érezte Hosszú Illés is – ugyanonnan –;
ámbár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen
vannak, aligha érezték volna.
Nagy harag volt ugyanis a két öreg között,
kitartó, régi harag, formája sem volt már,
nem is emlékeztek, ló volt-e az oka vagy asszony,
mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva
a fához.
És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom.
Az ajtóban még mozgás van, hát csak ülnek,
sőt Illés a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb.
Illés nem szereti a tolongást, de egyébként is ráér.
Fél szemmel odasandít Mátéra, hogy mozdul-e már,
de Máté nem mozdul...
Amilyen kutya konok ember volt világéletében
– gondolja Illés –, azt akarja, hogy én menjek előbb,
de abból nem eszel,
pedig már a gyertyákat is eloltotta a dékán,
azaz a harangozó, szóval a sekrestyés.
Azután: csend.
Illés gondol erre, gondol arra,
állát belesüllyeszti a meleg nyakravalóba,
és szeme szép lassan lecsukódik.
– Nem! – ijedt meg. – Ezt igazán nem szabad –
és Mátéra néz, aki – úgy látszik – elaludt.
– Ez hát el, a híres – mosolyodik el –, pedig
három hónappal fiatalabb.
Nem nagy idő, az igaz, de mégiscsak fiatalabb.
Aztán milyen sárgák a fülei... na, akár a halotté...
– Uram Isten, csak nem lett vele valami?!...
Harag ide, harag oda – a rothadt szilva is
lepottyanik egyszer a fáról – csendesen odamegy,
és kicsit borzongva megérinti Máté vállát:
– Hallod-e, Máté?
Máté felhorkan:
– No! – és néz Illésre, mint a csodára.
– Te vagy az, Illés?
– Én hát, mondom megnézlek,
mert olyanformán ültél...
És nézi egymást a két öreg.
A templomban meleg csend,
a kőszentek mosolyognak.
– Kicsit megszédültem – hazudja Máté, de áhítattal,
mert tele van a szíve, szereti most Illést így közel látni –,
már elmúlott.
– Na, hál Istennek, hát akkor menjünk.
És egymás mellett kicsoszognak a templomból.
– Mi volt ez, Szentatyám? – néz fel az egyik kis pufók
angyal Szent Péterre, ahogy az ajtó becsukódott.
– Olyan meleg lett a szívem egyszerre.
– Két ember kibékült – mondja a főszent,
és melegen sóhajt.
– Jaj, csoda! – suttog a kis angyal.
– Hát bizony a mai világban...
– És most mit csinálnak?
– Nézz utánuk, fiam.
A két öreg már Illés háza elé ér.
Az utca üres,
a kémények lágy selymet füstölnek a reggelnek,
s a kertekben puhán békét álmodnak a fák.
– Gyere be, Máté, régen voltál nálunk
– mondja Illés –, lángost sütött a lányom...
A kis angyal kérdőn néz a főszentre:
– Mi az a „lángos”, Szentatyám?
A toronyban ekkor ütött hetet az óra,
s ettől a földi hangtól megmerevedtek újra a szobrok,
de a mosolygás mintha ott maradt volna az arcukon.
Nem csak az egyre melegebb, Balatonba csábító idő miatt érdemes ezen a hétvégén célba venni a siófoki Plázst, hanem a felejthetetlen koncertélményekért is.
Pénteken Ákos érkezik Rockturnéjával, majd Rakonczai Imre zongorajátékára búcsúztathatjuk az estét, míg szombaton Pogány Induló robban be a Balaton nagyszínpadára, a hajnalt pedig a Necc Partyn köszönthetjük majd.
A hétvégét június 7-én Ákos koncertjével kezdhetjük a Plázson, aki ezúttal Rockturnéjával és új dalaival, az Ember maradj-gyal és a legfrissebb, Kegyetlen szerelemmel örvendezteti meg rajongóit. Koncertje után érdemes betérni a Plázs Arénába is, ahol Rakonczai Imre Blue Piano estjén feledkezhetünk bele a dalokba.
Szombaton a Plázson tavaly debütált, az MVM Dome-ot pedig idén már önállóan megtöltő Pogány Induló veszi be a nagyszínpadot, ráadásul igen erős vendéggárdával érkezik.
„Nagyon jó koncert volt, monumentális élményekkel gazdagodtam! A Balaton, a naplemente, a közönség mind hozzáadtak a maradandó élményhez” – meséli tavalyi plázsos koncertjéről. „Idén is hasonló katarzisra számítok, ráadásul a teljes zenekarommal léphetünk színpadra, amit már nagyon várok, hiszen az MVM óta ez lesz az első koncertünk újra együtt. Mindehhez még az is hozzátesz, hogy VZS és Ótvar Pestis barátaim is ott lesznek, na meg Missh is velünk tart ezúttal, úgyhogy biztos robbantani fogjuk a Plázst.” És hogy mit jelent számára a Balaton? „A magyar tengert, mint valószínűleg a legtöbbeknek: nyár, haverok, buli, lángos, vízibicikli és persze csobbanás. Bár egyszer véletlen majdnem belefulladtam, úgyhogy azóta maximális tisztelettel tekintek a Balatonra” – mondja Pogány Induló, akinek koncertjét követően is folytatódik majd a buli a Plázson.
A Balatonra érkezik az ország legnagyobb házibulija, a Plázs Arénában a Necc Party dübörög hajnalig, úgyhogy ezen a hétvégén is irány Siófok!
Fotók: Plázs
