|
|
|
| Előadó: | Rátonyi Róbert |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gábor Andor |
|
Lehár Ferenc |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | operett dal |
| Címkék: | Keressük! |
(Rátonyi):
Kérem, nézzen most rám!
(Zentai Anna):
Türelem, türelem!
(Rátonyi):
Tetszem önnek talán?
(Zentai Anna):
No, csak úgy szívem.
(Rátonyi):
Megfelel, avagy se, alakom, termetem?
No, hamar mondja meg nekem!
(Zentai Anna):
Kegyed most táncra hív?!
(Rátonyi):
Csupa tűz ez a szív!
(Zentai Anna):
Csupa ritmus e láb.
(Rátonyi):
Nem bírom ki tovább!
(Zentai Anna):
Ez a tánc, ez a láng
teszi tönkre a lányt.
Vére épp véle táncra kél.
(Rátonyi):
Gimbelem, gombolom,
légy enyém angyalom.
(Zentai Anna):
A félelemre nincs okom,
hiszen szeretsz te, jól tudom.
(Rátonyi):
Gombolom, gimbelem,
a tiéd a szíven.
(Zentai Anna):
A félelemre nincs okom,
hiszen szeretsz te, jól tudom.
Szeretsz hát csakugyan?
(Rátonyi):
De hogyan, de hogyan...
(Zentai Anna):
Szívesen veszel el?
(Rátonyi):
Esküszöm hogyha kell!
(Zentai Anna):
Ugye jól bánsz velem?
Ugye nem bántsz sosem?
Ha igen, mehetsz íziben!
(Rátonyi):
Olyan rendes leszek...
(Zentai Anna):
Na, ezt már szeretem!
(Rátonyi):
Neked mindent veszek!
(Zentai Anna):
Kezdjed el Íziben!
(Rátonyi):
Míg az égben az Úr,
te vagy nálunk az úr.
Kitűnő ez az ötletem.
(Zentai Anna):
Gimbelem, gombolom,
légy enyém angyalom.
A félelemre nincs okom,
hiszen szeretsz te, jól tudom.
(Rátonyi):
Gombolom, gimbelem,
a tiéd a szíven.
(Zentai Anna):
A félelemre nincs okom,
hiszen szeretsz te, jól tudom.
(Együtt):
Gimbelem, gombolom,
légy enyém angyalom.
A félelemre nincs okom,
hiszen szeretsz te, jól tudom.
Hm-mm...
A félelemre nincs okom,
hiszen szeretsz te, jól tudom.
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
