|
|
|
| Előadó: | Minimal Project |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hogy akit vonzok, utána miért taszítok?
Miért nem a tudás amit szórtok
Ha szóltok, miért a szítok?
Aki barát az miért fordul át, mint az Asszírok?
Vagy az Arabok vagy a Palesztínok
Ha másnak rossz napja van, miért én szívok?
Miért engednek ha én szorítok
Ha az életem a ti sztoritok
De én nem a divatodhoz konyítok
Se whiskyk se konyakok.
Mit nem értesz? Mi a probléma?
Mi foglalkoztat? Itt nincs híve a posztnak
Csak a verseny számít, mint Prost-nak.
Amit hoztok kóma, jön a sanszotok apropóba
Csak egy apó a popóba
apró próba föl a hajóra pózba csajjal párba,
A gyerekek sírnak sok a bába
Fuxok dekába, az ember látna, de kába, Ki a gyáva?
Nem izgat látod, Minimal P. mire vártok,
Na mi van mire vártok? Négy a vége, kvíz
Minden változik, mint a kedvem. Emberek jönnek mennek.
Szezonális arcok vagy csak mi változunk, Yó.
Unatkozunk, barátkozunk, hazudunk, megcsalunk
Magunkkal birkózunk. Katapultálni akarok.
A hitemet elvesztem, egyre kevesebb embernek hiszek.
Barátok távolodnak, nem érzem azt amit régen.
Emlékszem azokra a szép időkre meg a nőkre
Akik sokat jelentettek aztán gyűlölet lett belőle.
Megint eljött a tavasz, bimbóznak a kapcsolatok.
Levegőt sem kapok Én mindig kopogtatok dadoghatok.
Hol a tisztelet amit sokan hangoztatnak?
A pályán meg nagyképűen őrjöngünk.
Most ki ellen beszélek? Aki inge magára veszi.
Eldobja vagy elteszi.
Már csak egy damil tart életben.
Lógok a semmin. Én vagyok az aki mindenkivel kibaszik
vagy a forintos. Persze ezek csak pillanatnyi érzések.
Én mindig nyíltan játszom,
Így másnak sem lehet meglepetés amit cselekszem.
Akkor meg mi a baj?
Holtpontra jutottam, unottan nem ide vágyódtam...vágyódtam.
Összekevert kártyák
Már hányszor körbe járták,
Az elismerést várták,
Csukott szemmel, nyitott szájjal
Valaki lazán, valaki gőgös bájjal.
Csatát vívnak sorba, gúnyos dárdák szóról szóra
Lehet de mégse változik senki meg semmi
Másnál többet tenni.
Neked csak élni célból,
Nekem az élet, de mi lesz véled?
Legyen a véred a lényed
A miért? és kinek? másnak egy Forintot sem érek
Mégis csak magamtól félek, lesz-e erőm talpra állni?
Megmutatni, erőssé válni,
Boldogságtól szállni, nem csak a sült galambot várni.
Tenni is kéne, mé' ne?
Te csak szívod, pedig másnak a vére,
Sokat pazaroltam a trére, a lére,
Sörrel a kézbe lehajtott fejjel a térre,
Néha szétfeszit a magány,
A sok vagány, hogy vannak srácok
Akiktől tartok mert voltak már ott ahol én,
Pedig ők mások.
Dombot kéne, mégis gödröt ások.
Könnyen megy pedig bohócnak tűnök,
közben melletem a család, a barát kik hisznek bennem,
Sokat kéne jóvá tennem, nehezebb széllel szemben,
Döntés az én kezemben, jó felé kéne mennem,
Jó rendben, jó felé kéne mennem, jó rendben, jó rendben, jó rendben...
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
