|
|
|
(kettő nulla nulla négy meg kezeket az égbe
Meg rap, meg underground meg tisztelet meg béke
Ja mondjunk pár okosságot erről meg arról...)
Forog velem a világ, lábam alatt lett a plafon
Fejem felett a parketta, hogy hogy azt nem tudhatom
Már nincsen körülöttem ezer haver, meg alkohol ellátmány
Nincsen jó seggű királylány, meg háromfejű sárkány
De ha lenne se vívnék vele, semmiféle nőért
Csak meghívnám egy sörre, és a régi szép időért
még egy körre a vendégem, aztán ő fizetne
a végén úgyis alkoholmérgezésben esne össze
Még meginnám a maradékát, aztán rögtön odébállnék
otthagynám a hulláját, vagy éppen rápisálnék
ha te szenvedsz (szenvedsz), ez engem szórakoztat
Az élet már csak rövidebb, és a farkam sem lesz hosszabb
Leköpnélek téged, hogyha lenne a számban nyál
véresre vernélek, addig amíg fáj,
Amíg érzed, de hát a karomban sincs izom
A Szám és a szívem között, túl őszinte a viszony
A reppem sem az eredeti ,mint LL juniornak
Nincsen ragamoffin meg ilyesmi, amiért utánam szólnak
Az utcán a lányok, csak egy csuklyás alakot látnak
Legalább elrejti a kapucnim az ocsmány pofámat
Még egy nevem sincsen, ami tényleg baromi gizda
Így van, névtelen vagyok, névtelen alkoholista
eddig, titkoltam ,de lehet most már mindent bevallok
Csak attól leszek ideges hogyha ilyesmiket hallok:
-"
Menjünk be a plázába és vegyünk új ruhákat
Gyűlölöm a szüleim, és ők is úgy utálnak
hogy csak húszezret adnak, hogy újabb bikinit vegyek
Nem értik meg, hogy új kell, a szar régi helyett
Menjünk a Mekibe, együnk zsírszegény csirkét
Nincsen benne kalória, és nem érzem az ízét
nem hízlal, mert azt nem élném túl
Hogy a tangámban a gumi még két centit nyúl
-"
Szánalmas kis picsák, szoláriumban égett bőre
szívvel-lélekkel szopod apád, mikor pénzt kérsz tőle
Hogy a Bankban, meg az E-klubban rábukhassál a faszra
Én meg a nagyanyámtól kapott pulcsimban, várok majd ingyen kosztra
Osztrigát meg kaviárt nem osztanak a Batthyányn
Kajálni hagyjál, aztán nyugodtan hagyjál kinn
A picsában a hidegben, te meg a kandallónál kefélsz
Anyád mit sem sejt, aztán egyszer remélem benéz
a szobádba és látja hogy éppen orrba-szájba dugnak
Szégyelld magad kis kurva, megérdemled ha seggbe rúgnak
a szülők és nem azért, mert nem szeretsz tanulni
Egyszer én leszek a tekegolyó, te pedig csak a kugli
úgyis én fogom meg szívni, nincsen gond, már megszoktam
Mindenki átvert engem és még sosem bosszankodtam
Lehet 40 év múlva, itthon sakkozok majd anyámmal
Esténként nézem az RTL-t a családdal
Öngyilkos lennék, de nem megy..abbahagyom
megölni se tudom magam, még egy pókot se a falon
Csak úgy éldegélek majd, ameddig fent jónak látják
Számolgatom a napokat azt talán még ők sem bánják
Csak úgy mondom a faszságaimat, míg a torkom el nem metszik
Csak úgy tespednék pár évet mert nekem pont így tetszik....
(Nesztek itt volt sok hatalmas okosság...Csak úgy mondtam)
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
