|
|
|
| Előadó: | Mes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mes |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1:
Mikor rájössz, hogy minden más,
Mikor azt hitted megkaptál valakit,
akkor egy látomás bekarcol,belül szétszakít
mentenéd ki menthető, nincs már kit
egyszer úgy látod mindenki átvert,
te ugyanaz maradtál,mindenki más lett
mikor már nincs barát,nincs szerető nő
megszűnik a fény,nem táplál a levegő
kiöntöd magadból,azt mondják gyenge vagy
közben tudod,ha kell odateszed magad.
100+100 barát,de a gondokon tudod jól
egyik sem segíthet át,
mi történt miért kell ennek lennie
nincs válasz,életnek tovább kell mennie
persze bevált módszer mindent leszarhatsz,
ezzel talán egy kis időt kaphatsz
Refrén:
Úgy látod mindenki átvert
te ugyanaz maradtál mindenki más lett
el kell fogadnod ez az élet
el kell fogadnom ebben élek
ha eldobok minden rosszat
attól nem lesz az élet hosszabb.
De tudom jót tettem és ez éltet,
tudom meghallgatsz remélem érted.
Refrén:
Úgy látod mindenki átvert
te ugyanaz maradtál mindenki más lett
el kell fogadnod ez az élet
el kell fogadnom ebben élek
ha eldobok minden rosszat
attól nem lesz az élet hosszabb.
De tudom jót tettem és ez éltet,
tudom meghallgatsz remélem érted.
2:
Életből életbe, álomból álomba
mondd a szemembe,tedd a karomba
ne vágj a szavamba,kiszáradt szavanna
mi eddig őserdő,utolsó napom ma,
de addig még talán veletek lehetek
adom az értelmet nem pedig szemetet
nézem a szemetek árad a szeretet
újabb szeletet szelhetek neked,
csak egy szójáték nézd az értelmét
majd ha véget ért ,adj még esélyt
hogy a végveszélyt elkerülve, nyugodtan
olvass még egy mesét.Ne nézd a szemét,
megéget ennek barátom semmi nem vethet véget
az utcán kemény,a májkba értelmes
zenédbe jampa tovább nem érdemes
mondanom,innentől mindenki vágja
addig ríl míg csak hallja nem látja
hagyd a szavakat, és egyedül bizonyíts,
ha embernek tartalak,kérlek hogy taníts
Refrén:
Úgy látod mindenki átvert
te ugyanaz maradtál mindenki más lett
el kell fogadnod ez az élet
el kell fogadnom ebben élek
ha eldobok minden rosszat
attól nem lesz az élet hosszabb.
De tudom jót tettem és ez éltet,
tudom meghallgatsz remélem érted.
Refrén:
Úgy látod mindenki átvert
te ugyanaz maradtál mindenki más lett
el kell fogadnod ez az élet
el kell fogadnom ebben élek
ha eldobok minden rosszat
attól nem lesz az élet hosszabb.
De tudom jót tettem és ez éltet,
tudom meghallgatsz remélem érted.
Életből életbe, álomból álomba.
Ha kell odateszed magad.
Bekarcol,belül szétszakít.
Nincs már nincs már...
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
