|
|
|
| Előadó: | MyCream |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Akár péntek, akár szombat,
A Carment adják az Operában holnap
Akár szerda, akár hétfő,
Üres lesz a kégli holnap este héttől
Hé, csajok, most üres a kéró,
Balzsamos az arcom és lenyalt a séró
Hogy szebb legyek és kéééész!
He-he, ez jó nehéz
Egy patika a sarkon, oda jár az anyám,
Gyógykenőcsöt venni, hogy leessen a ragyám
Olyan erős volt a krém, mit náluk kaptam,
Azóta a pattanásom hármat pattan
Ott zokog egy srác, aki ma lett ráncos,
És nem lehet ő csúnya, hiszen balett-táncos
Megkapja a krémet, de az furcsán hat,
Ezek után nevezheted Julcsának
Nem, nem, nekem gyanús a krém,
És az eladó sajnos későn szól,
Hogy mi lett, ó! A Bélából!
Kicsit bekentem az arcom, most nézd meg jól
Látom, kiválasztottál,
Hogy krémezzem a testemet
Most meg csodálkozva nézi
A fél világ a frissen kinőtt
Három mellemet!
Akár Péter, akár Jóska,
Nőnek csúnya vagyok, férfinak meg ócska
Akár szép lesz, akár csúnya,
Egyre jobban áll a flancos női gúnya
Lehet péntek, lehet szombat,
Kényelmetlen, mert a kombiné itt nyom ma
Szabad hétfőm, szabad keddem,
Szavad fennakad, ha meglátod a mellem
Sétálok az utcán, szép vagyok és csinos,
De lesmárol egy manus, hűha, ez már kínos
Irány a drogéria, segíttek, ugyi?
Hadd legyek újra fiú, mert már túl szoros a bugyi
Kaptam én egy titkos kínai krémet,
A cicim eltűnt, de azóta ferdén nézek
Könnyezik a metró, minden utas dühös,
Én nem csináltam semmit, csak a gyógybalzsamom büdös
Ami most történik velem, az egy rémmese,
Folyton nézhetem a pofámat, hogy krémes-e
Mondd, ki árul a boltban, a vasorrú bába?
Ő nem lehet, mert ahhoz túl jó a lába
Csinos és szexi, de ott van a hiba:
Nőnek még elmegy, de gyógyszerésznek liba
Én nem próbálok újabb krémet magamra kenni,
Már ilyen arccal merészség az utcára menni
Mást is kiválasztottál,
És így szól hozzád a Jenő:
Már csak egy helyen nem krémes
Ígérd meg, hogy nem érsz hozzá,
Ígérd meg nekem!
Akár kence, akár fince,
Kérlek vizsgáld meg, hogy még egy mellem ninc-e
Lehet péntek, lehet szombat,
Nekem mindegy már, csak fogyjon le az oldat
Akár péntek, akár szombat,
Játszunk bújócskát, hát ne mondd meg, hogy hol vagy
Szabad péntek, szabad szombat,
Szabad szappanozni, jöhetsz ma vagy holnap
Akár szombat, akár péntek,
Kicsit hízeleg, hogy mindig nőnek néznek
Lehetsz Péntek, lehetsz Szombat,
Hogy ha bennszülött vagy, szólj a Robinsonnak
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
