|
|
|
| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megszakadt gondolatok, monoton alakok, kívül emberiek, de belül robotok
Inasok, csaposok, lakájok, cselédek közt te is, én is rabszolga vagyok
Kiköt a csónak, ha vége a tónak és az ajtó végleg bezár
Új bazárban névtelen pihen majd meg veled a fáradt, vén, bolond vándormadár
Mi mást is tehetne, ha biztosra menne, helyette csak talánokat talál
Készen a szerepre, kettő lett az egybe’, egyszerre kisdiák és tanár
- Társas magány -
Parányi kirakati vagány lett elmostlan fantáziám, sokallom, hogy sok emberből sokaknak kevés öröm ma az általány
Szomorú boldogság simogat, félelem riogat, bánom a tegnapokat
Kutyából szalonna létem ép, de ha csendben marad, akkor is ugat
Könnyeim takarom, nekem a nyugalom, neked a hatalom érdekes
Maszkomat ledobom, ruhátlan utakon elköszönök magamtól: Ég veled!
Nappali, nevető fényes tereken, éjszakákon át, akármikor legyen
Elkíséri a vendéglátós óhajod, s kegyed
De tudja jól, ha bántják, akkor sírni nem lehet
Elhúzza hát a dalt, azt a boldogat, hogy neki mi esne jól, arról nem mondhat sokat
Idegen tekintetek közt ott az otthona, de haza már nem várja őt senki, sehova
Társas magány, nyitott könyvként maszkok között béklyó
Magával hadban áll, mert bántják és ez miért jó?
Ellentmondva élni még tovább, kell még egy-két pohár
Megszakadok, akkor is vannak rosszakarók, zöldek meg sárgák
Nem változom a világ fele, de persze sok más ebből mást lát
Ha hibázom, falhoz állít a gyerek-had, kicsúfol és kiröhög
Pedig veletek játszanék, hisz ez vagyok én, én is kölyök
És mivél válik személytelen személyem, hogy a városba megy
Körülöttem hallott-vélt történetekből ők határoznak meg
Van, hogy megszeretgetnek majd eldobnak, mert miért vagyok másé
Hogy igazi maradjak, legyek csak egy darab háztartásé
Hogy ha nem vagyok kedves, türelmes akkor nyergelek a nagy lovon
Hogyha két krajcárral többem van, mástól veszem el én a vagyonom
Vajon hol van az a barát, aki valóban belém lát
Aki velem egy hajóban egy irányban, együtt, egy szelet vár
Nesze, bumm, maradok én révész, aki a partok közt bolyongva evez
Az, hogy melyik a világom, felsóhajtok: Nincs! Egyik sem ez.
Visszakuporodok magamba, dédelgetlek, bájos magány
És, hogy valóban mennyire lennél én, érted már most talán.
Nappali, nevető fényes tereken, éjszakákon át, akármikor legyen
Elkíséri a vendéglátós óhajod, s kegyed
De tudja jól, ha bántják, akkor sírni nem lehet
Elhúzza hát a dalt, azt a szomorút, magából úgy, hogy a könny is kicsordul
Idegen tekintetekből megfont koszorú, ha érzést nem ad át, akkor mondd, hogy boldogul?
Társas magány, nyitott könyvként maszkok között béklyó
Magával hadban áll, mert bántják és ez miért jó?
Ellentmondva élni még tovább, kell még egy-két pohár
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
