|
|
|
| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Farkas Roland (Wolfie) Farkas Roland Sándor Felcser Máté Piszkár Bálint Antal |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nekem a benzinem az enzinem,
a szájszínem a szemem szívem
Lehet az eminem a denimem, de mi nem
Nem mozgat már meg semmi hír,
hogy mi hírnek maradni real
Aki nem menő jövő akár egy jenő nevű nő
Csak azért mondok nemet
tudod mert az igen az hosszabb
Nem figyelek semmire oda,
mert ami minél jobb az rosszabb
Nem érdekel pár rímaszkéta fárasztó szó választéka
akinek a videójátéka az indítéka
Nem vágunk mi fákat csak pofákat, meg utat széleset
mi egyben tartjuk azt is ami már régen szétesett
Nem zavar ha Wc ülőke nincs fel- vagy lehajtva,
nem is tudom hogy melyik a jó,
a lényeg hogy engem nem zavar
Nem szeretem a német turistákat bevallom őszintén
Günther, házikomó hegyektől duzzad itt minden tér
nem az hogy cashem van és betartom
számomra úgy mit sem ér,
sok erre piccserel de hova, kinek feszültök mind
Én még azt sem bírom, hogy minden úgy készül
hogy ne egyszer vegyed meg
úgyanúgy nincs így értelme, mint a megyerendszernek
nem bírom ha a nő öntudatos, karrierista csak úgy mint apa
na de metroszexuálisok titeket kicsit se bírtalak
Mert nem fáj az igazság,
csak ha úgy mondod ki hogy nem tudod
nem az érdekel hogy elkaptak droggal,
hanem hogy megúszod
Nem szeretem a megszokást
azt' végül mindent úgy is megszokok,
utálok befejezni, aztán mégis én zárom ezt a versszakot.
Refr: 2x
nem nem nem nem(6x), haverom de, haverom de heh hehe,
nem szeretem de nektek veretem
nevem el nem feledem, mellettem tekerem
ellenfelem nem kenem le feleslegesen. Nekem ezt neeee!
Nem szeretem, hogy politika miatt az ország megint ég
kinti majmok aki nem itt él, az nem ítél!
Nem számít a tekintély, hogyha lány rám kéjesen tekinté'
és nem foglalkoztat hogyhahúst eszem és valaki ezért elítél
Inkább, hogy a csirkemell árát a közértben fel vagy levitték,
megfőzőm de végképp telibeszarom hogy milyen a teríték
Nem foglalkoztat a megfelelés minek, hiszen egy ócska megfejtés
látszatra ítélni, elsőszóra felejtős sekélyes tévedés.
Én nem éneklek, mialatt mindenki hétes ódákat zeng
nem játszom magam túl felvételen, úgyis pofára megy
nem érdekel a sok csicseri, ki reggeltől estig robotol vakon
Fosom a diplomát telibe, de kéne ezt monoton kapom
Nem indít be a diszkó sok csíra feszengő majom,
sokat iszok, lehet ebből lesz a bajom, s ha lehet ezektől kapom
Hogyha elmegy az áram akkor áll be igazán az inter'nyet,
de nem bánom ha nem szív be magába a virtuális gitt egylet
Igen is gerjedek a nemekre, mert igeneket verek le,
a világ így áll kerekre, ahha kajakra
Hisz a nemzetemben sok fasz már nemzett sok faszt
de nem bánom én a gazt, amíg a kasztja ki nem akaszt
Kiskoromban a sok rámbó áradt a csakrámbó'
Hol vannak a hősők, mi van ma hő sok meg nő sok
ezalatt vigyázom bőrőm mert a ózon majd levadász,
hiszen addig zörög a haraszt amíg a két paraszt kanász (golyszija)..
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
