|
|
|
| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | Sun Kick EP. |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 5:25 |
| Szövegírók: |
Rendben Man Farkas Roland Sándor Felcser Máté Meszes Balázs Lipics Gergely Kiss Alfréd |
|
Rendben Man |
|
| Kiadó: | AM:PM Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Látom az arcodon rég a fájdalom ült meg,
Siratod a népet, a rosszat nem te kérted
Ne bánkódj magyar, jön még jobb is e világon!
Nem egyedül élsz törékeny lélek a szilánkon..
Magyar! Életen át ne bánkódj!
Magyar! Higgy és bízz, ez az országod, tarts ki amíg élsz!
Hazám Hazám! hallatán jöjjön belém több alprazolám
Olykor hazafi, de mégis néha hontalan mára már a parolám
Mert aki elszámol és ítél a származásunknak hallatán
Annak a tarka táj is csak barbakán, ami új az sarlatán
Egy a cél, de milyen út visz, meg mondd, Ki alkotta szabály?
Bölcs elfogad, nem erőszakra buzdítva kajabál
Eszed járjon előbb a nyelvednél, s a tettednél
Türelem, mély levegő így a harag elvetél
Mert siránkozni ér, de nem érdeme más mint a figyelem
Úszni a végtelenbe vagy part mentén körözni a szigeten
Kibeszélni, aki gyenge, ha nem elég erős, mint mi, megrúgni
Fájdalmából táplálom a családom, FÉK, ez az egy út még
Magyar magadat becsapván, ne te legyél ostoba
Ha elásod a csatabárdot, ne tudd az pontosan jól hogy hova
Búsan siránkozó vérem, testvérem beárnyékol az erőszak
Az apró örömök, az élet szépsége sem marad neked, mi erőt ad
Pedig nem vagy egyedül, hisz melletted ezernyi részlet
Nem hősködve és színvakon írnám újra képregényed
Refrén
Látom az arcodon rég a fájdalom ült meg,
Siratod a népet, a rosszat nem te kérted
Ne bánkódj magyar, jön még jobb is e világon!
Nem egyedül élsz törékeny lélek a szilánkon..
Magyar! Életen át ne bánkódj!
Magyar! Higgy és bízz, ez az országod, tarts ki amíg élsz!
Sírás, rívás, mindenki Júdás, összetartás helyett széthúzás
Nagy ideák, ma hűtlen politikád, te kicsi ország túl nagy a szád hozzád
Nem ápol, de eltakar, magányos csonka dal, jobbról balra hall
Hazugnak rendületlen, miért vagy ó fanyar
Romlásnak indult, hajdan erős magyar
Zokog a nép mert nem érhet célba, elszakad a cérna, ha az állam egy céda..
Vörösen izzik ma lobogónk zöldje, keserves nektárt ad anyáink tőgye
Sok fedél nélküliből szemfödél, elmossa a tudatot a szenvedély
Messzi távolban élve láthatnánk szebb nyarat, aki hű koldus kopott, de itt marad
Szerb, német,zsidó,roma fogadd el, ha a magyar néha ostoba,
Nem veled, csak magával van baja, otthonát ismeri, de nem tudja mi a haza
Előre tekints, soha ne vissza a múltba, együttes erővel induljunk az útra
Ahol nem csupán zsebed, szíved is üres, miért kell hogy elkopott eszméket kövess?!
Itt élned és halnod kell, ítélet közben is adnod kell, mert emberek vesznek és mennek el
Ha az éhbér a fiaiddal egybekel...
Hol nem csupán zsebed, szíved is üres, miért kell hogy elkopott eszméket kövess?
Itt élned és halnod kell, ítélet közben is adnod kell, mert emberek vesznek és mennek el
Ha az éhbér a fiaiddal egybekel...
Refrén
Látom az arcodon rég a fájdalom ült meg,
Siratod a népet, a rosszat nem te kérted
Ne bánkódj magyar, jön még jobb is e világon!
Nem egyedül élsz törékeny lélek a szilánkon..
Magyar! Életen át ne bánkódj!
Magyar! Higgy és bízz, ez az országod, tarts ki amíg élsz!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
