|
|
|
| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | ShenKick |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 4:34 |
| Szövegírók: |
Iványi Szabolcs Farkas Roland Sándor Felcser Máté Hamar Dániel Meszes Balázs Harmati Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | AM I PM Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bár a szó elszáll, de amíg repül figyeld hol jár,
Mert mit mondasz az életre kel, holnap más útra terel, mit ma nem teszel.
Eszme, ideológia, haladunk az évekkel (évekkel),
Csak születünk s meghalunk az érvekkel,
Már Isten tudja melyik véglet az, mit az élet megkövetel...
(Wolfie)
Van bent kommunikatív, mert kommuna, feszül a kamura,
Választékos helyett lett maradi habi a duma,
Beszédünk rafinériája félredefiniál,
A nyelv doktora naivan haldoklókat defibrillál,
A gáz, a flash, a cool, a high, meg a sok izé,
Így hígul a magyar sablonos angol ízzé.
Nem kedvelem a szinkront,
Mert az szivárványos színt ront
A lingvisztika kőművese nem épít, hanem bont.
A kimondott szó öltöztet mint a kimonó,
De divatosan vetkőztet minket le minden hírmondó.
Mit nekünk retorika, azt se tudjuk mi az ma már,
Míg a Jóban Rosszban itt a hétköznapi memoár.
Én sem papírra írok, hanem inkább laptopon,
Hogy ne a pennémnek hegye, a klaviatúra kopjon.
Gyors a világ egyre több infó (nimfó),
Rövidül az ékezet, gyarapodik a sok bunkó.
Régi jelenség, mégis aktuális,
Bár az új élet fénysugara egyben a pusztulás is.
Bár a szó elszáll, de amíg repül figyeld hol jár,
Mert mit mondasz az életre kel, holnap más útra terel, mit ma nem teszel.
Eszme, ideológia, haladunk az évekkel (évekkel)
Csak születünk s meghalunk az érvekkel,
Mert Isten tudja melyik véglet az, mit az élet megkövetel...
(Rendben Man)
Egyszer megálmodtam egy világot magamnak,
De felébredve láttam ez itt már régen egy berepedezett vakablak,
Hiszen nem nagy számvitel, csak számolni kell
Azt hogy milyen sorsra juttathat el téged három hitel.
Diszharmonikusok vagyunk ez bizony notórius,
Mindenki másból élve épül fel a bomló ritmus.
Amit ma nem teszel, megcsinálja valaki helyetted holnap,
Viselkedési mintát, munkát meg stílust másolnak.
Ami nem kell kidobja, mintsem a szegény ember szomja...
Dolgozzon mer’ nincsen pénze, ezt így közhelyesen osztja
Úton útfélen, mert bizony van aki máson nem gázol át
Inkább könnyes szemmel tekintgetgeti a gázórát.
Értékek meg figyelmesség, ugyan má’ ez mind a múlté.
Csak tanulhatsz hogyan tapos el majd téged is a pórnép,
Hiszen van mindennek helye meg ideje a világban,
Jóban, rosszban, haragosan meg illumináltan.
Ahogy mondta Wolf' az új élet fénysugara a pusztulás,
Kómás fejek közt élve minden nap egy újabb tűszúrás.
Mert ott ahol mi sem látunk át, és túl magunkon
Ott majd hogyan nyitunk kifelé a rég bezárt vaskapukon?
Bár a szó elszáll, de amíg repül figyeld hol jár,
Mert mit mondasz az életre kel, holnap más útra terel, mit ma nem teszel.
Eszme, ideológia, haladunk az évekkel (évekkel)
Csak születünk s meghalunk az érvekkel,
Mert Isten tudja melyik véglet az, mit az élet megkövetel...
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
