|
|
|
| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | ShenKick |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 3:37 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | AM I PM Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Zöld volt a mező, színes a rét
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég
Jah,
Megkérnélek Istenem, hogy ne a szegény embert bántsd
De mit tehetne ha előbb-utóbb úgyis eléri a kredit crunch
Elküldik a cégtől, mondván, hogy nem költséghatékony
Kritikus tömeggé duzzad az utcákon a sok hajlékony
Étel helyett kapunk jogot tisztán, kiváltságként
Álszent ígéretekkel vértezve bukik a szabadságkép
Értékvesztve rohan a világ, gyengét a peremre taszít
Mint az állatoknál, itt is az erősebb kutya...
Nem a földön járunk, réges-régen már a betonon
Leaszfaltoztunk mindent, szinte magunktól, szabadon
Nem vész el semmi, úgy mondják csak átalakul
Ezáltal a kultúránk fogalmává is más vált alapul
Ostoba celebvilág, színész meg bálvány imádat
Bébi mindegy mit csinálsz, csak dobd ki azt a kis pi...
Nem számít ki látja, amíg tudom, gyorsba' letolom
Amíg hat rajtam a mesterséges feromonom
Előre droidok, mindennap harc, de nem a végső
A boldogsághoz vezető úton sok akadály meg lépcső van
Nem para, hogy égő, megteszed, amin a sorsod áll
Csak taposs és lesz Lacoste meg buli lakosztály, fáj
Hogy mi volt rég, hogy mi volt igazán az édes
Elmesélni már csak nagyapáink meséje képes
Az biztos, hogy van, volt, lesz rossz és szép
Valamint virágzik, elrohad, amit az idő széttép.
Zöld volt a mező, színes a rét
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég
Zöld volt a mező, színes a rét
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég
Ma már új vonatok robognak, igaz régi síneken
A menetrendet, meg a trendet az internet keresi ki nekem
Konzervatívan sikkesen, nincs rózsa meg már csipke sem
Hisz egyik Grimm mese sem köszön vissza egyik rímbe' se
Manapság nem olvasnak, behódolnak mindenféle vasnak
Legyen az számító vagy szállító, számokban gazdag gép
Ha kér a nép, hát adjatok neki a sok gyors étteremben
Minden kanál után mintha hitel lenne benn az ételemben
Változnak a korok, a világ kerek már a nőknek
Technikával taktikáznak a szingli életművek
Bezzeg régen még téma volt a sok csillag az égen
Mára a romantika nem más, mint antik rom
Aki idős az egyben öreg, meg is mozgatott minden követ
Hisz aki egy bölcset nem követ, gyökerestül tépi ki a tövet
A fiatal mérges, az öreg nyelve érdes
Hisz a vén csak vénnyel képes élni, különben szétes'
Úgy hozta a természet, ne csak félig nézd az egészet
Más kor, más osztály, azt osszad, amit hoztál
Zöld volt a mező, színes a rét
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég
Zöld volt a mező, színes a rét
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
