|
|
|
| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | Körkorkép |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 4:18 |
| Szövegírók: |
Felcser Máté (Rendben Man) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Just an old fashioned love song playin' on the radio
Ez itt a Szerelem-nóta.
Levetkőzve a gátlásokat, a lelkem szabadon szárnyal
A bájjal, a nyállal megkent alibi dumával
Kapcsolatot próbálok teremteni a szép száddal
Csak bátran, Már épp eleget vártam
Én múltban hibáztam, igen, olykor mellé nyúltam.
Lelkem szótlan sóhaja most ismét robban.
Minden pillanatban itt a vágy az agyamba kavar.
Csak egy pillanatnyi elmezavar.
Remeg a gyomrom, az agyam talán mást akar.
A lepel mögött a tested is talán mást takar.
Ezermillió kétely, gyógyulatlan sebek között még is
Van Neked ebben a pillanatban még hely.
De kétlem, hogy elérkezettnek érzem az időt,
Hogy előtted az énemet teljességében a felfessem,
De az első lépéseket mégis megteszem...ja.
Ez nem illedelem, hanem vad vonzalom, Rólad a szemem le se veszem.
Önzetlenül akarom, a részemet kiveszem
Nem tagadom, hogy örülök, hogy boldoggá tesz akár egy percre itt a vonzalom,
...................Tudom, hogy akarom.
Elmaradt a mámor; kiránt a hétköznapok zajából, Ámor; minden egyes szavából szobrokat faragnék, mámor.
Első érintések első édes csók, édes, első kedves bók, szívből szóló dallamok.
Szívből szól.
Sokáig nem tudtam, hogy utánad kutattam.
Mára már tudom, tudatom gyermekien tudatlan.
Igazság szerint kevésnek érzem magam,
Messze még az idő, hogy az alkalmat megragadjam.
Hozzád, Neked írok, mégis magamról beszélek,
Mert félek a felismeréstől, hogy Te érted élek.
Kicsi kora óta az ember, azt hallja:
Az élet egy körforgás, mindig más az íz, de mindig ugyanaz a forrás.
Folyton folyvást kerülnénk a rontást,
A testet, lelket érő leépítő bontást.
Ha kihunynak, fényeibe újabb csillag ragyog,
Aztán újabb nappalok, és én újra rab vagyok.
Hiányzó láncszemek, melyek megtörik a kerek ívet.
A véráram hiánya megnehezíti a szívet.
Erősen hangzik, de gyengéden ápol,
Hogy oly közel vagy hozzám, de mégis messzi távol.
Hangod lágyan simogat, imádom ujjaidat,
Mikor bőrömön nyugszik, vagy ujjaimmal összetapad.
Ha csak a közelemben vagy, minden receptorom téged fürkész.
Illatod selymes fátyolként körülülel,
Ugyanakkor e varázs egy csettintésre elvész, ha elmész.
Elmaradt a mámor; kiránt a hétköznapok zajából, Ámor; minden egyes szavából szobrokat faragnék, mámor.
Első érintések első édes csók, édes, első kedves bók, szívből szóló dallamok.
Szívből szól.
Come on, baby!
Come on, baby!
Elmaradt a mámor; kiránt a hétköznapok zajából, minden egyes szavából szobrokat faragnék, mámor.
Első érintések első édes csók...
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
