|
|
|
| Előadó: | Eradication |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Stigma |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Újszülöttként csupasz fejjel préselődtem fényre
hangos felsírással adtam jelt minden rendbe
Velem, azóta évek óta nyitva szemem
minek sarkából az embereknek tetteit figyelem
Sokan tépkedjük a szálakat hogy szeret vagy nem szeret
tortáinknak tányérjából sok a félig rágott szelet
Sok volt az ég veled! el kell engednem kezed
kettőnk rajtja a cél felé már más irányba vezet
Az emlékek a múltból alakítják a jellemem
tettbe s ne szóba bízzak már megtanultam gyermeken
Fájdalmaim néha mély álmaimból felverem
ha naplómat a könnybe száradt lapok felé pergetem
Akikben bíztam barát ha vihar volt eldőlt
a csalódás a pohár szintjén túl sokszor felgyűlt
A vitorlák a szélben megőriznek emlékeket
fájdalom és derű mik formálják az énemet
Kiskorom óta láttam szeretteim szenvedni
egymagam voltam kérdést nem volt kinek feltenni
Válasz nélkül csupán a remény szikrája maradt
mi az évek elteltével megbújt a felszín alatt
Közhelyes mondatok egy fecske nem csinál nyarat
a valóság lába állt az álmomé pedig szaladt
Sok volt a lenyelt falat mi torkomon megakadt
érzem néha mikor a szívem fájdalmak közé ragadt
Igaz szavakkal állok elétek a szívem nyújtom felétek
sok az mit elértek még van miben nem értek
Egyet, hisz minden a saját magunkat vetjük
és ha kell az arcunk egy álarc mögé rejtjük
Elszáradt faleveleken lépkednek lábaim
a növények illatától a múltba visznek szárnyaim
Átvillannak fejemben a be nem váltott vágyaim
a magas lécre tett szebb világról szóló álmaim
Az igaz szavak tőlem jönnek bár van az ki mást mond
sokan próbáltak úgy kezelni mint vetítő vászont
Elföldelésem láttam és azokra küldök záport
ki sötét fátyol mögül, mosolygó arccal gyászolt
A látszat néha csal, van hol nem szilárd a fal
van hol minden egyes mondat hazugságot takar
Kérdem mért kell másnak látszani, más bizalmával játszani
ezzel magadnak fogsz a legnagyobbat ártani
A villámok ébresztettek mik összecsaptak felettem
az ön nem nyert szelvények százával voltak zsebemben
Ki szilánkokra törte szívem el nem felejtettem
és engem sem felejtett el kit csapdába ejtettem
Hisz volt mikor a sebem nem gyógyította ki okozta
így tervel kidolgozva mást használtam ki hogy jódozza
Ártatlan hazugságoknak tűnő tettek voltak
ha visszakaptam hiszem figyelmeztetésként szóltak
Hogy érezzem mit érezhet kinek szívébe döfnek
a világban e kardal többszázezren öldökölnek
Kaptam én is sebet, őket hívom úgy hogy jelek
tudnék mutatni szívemen jó pár beforratlan heget
A feszültségek szobájában nem találtam helyem
az ajtó rácsaiba kapaszkodott sokszor kezem
Hogy kinyissam a zárba forgattam a sok drótot
pedig a kulcs himbálózva nyakamban mindig ott lógott
Írógépem csattogása felvet rossz emlékeket
nem vettem észre jelentéssel bíró cselekvéseket
A csalódás vagy rosszá vagy jobb emberré tehet
néha nézz magadba a mérleg nyelve vajon hol lehet
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
