|
|
|
Soha sem kértem , és nem is értem ,
Miért féltem attól , hogy én egyedül maradok ..?
Hogy ha én léptem , már nem is féltem .
Vissza se néztem , és csak mendegéltem .
Visz az utam el , hiszen ez a futam nyer ,
Engem nem érdekel , hogy te még mit is érzel ,
Más az , aki kell , aki a szívre felügyel ,
Hát tűnj el béby , tűnjél el !
REFRÉN :
Tűnj el , béby , tűnj el .
A háborúnknak vége .
Tűnj el , béby , tűnj el .
Nem kárhoztat senki érte .
Tűnj el , béby , tűnj el .
Ez nem a te világod tűnj el .
Tűnj el , béby , tűnj el .
Külömben a romlás téged is elnyel.
Nem volt már szex sem , nem kaptam ezt sem ,
Csak álltam ott vesztesen és néztem rád .
Sosem volt kedved , el kellett menned ,
Mert már mástól kaptál gyönyört minden éjszakán .
Sok volt a vita , meg a gáz , ez engem porig aláz ,
Azt mondtad szeretsz ,és már hazudtál .
Mindenki rólad kiabál , mert engem megcsaltál ,
Hát ne gyere vissza , hogyha elhagytál !
REFRÉN :
Tűnj el , béby , tűnj el .
A háborúnknak vége .
Tűnj el , béby , tűnj el .
Nem kárhoztat senki érte .
Tűnj el , béby , tűnj el .
Ez nem a te világod tűnj el .
Tűnj el , béby , tűnj el .
Külömben a romlás téged is elnyel.
Én már nem érzem azt , hogy megszakad érted a szívem ,
Nem akarlak látni úgy sem !
Nincs az a tűz , ami vissza húz ,
A szerelmed engem csak porrá zúz !
Van , aki átver , van , aki igazán szeret ,
Én lehettem volna , ki mindíg veled nevet .
Csak a rossz fiú , az , aki neked kell ,
Egy fiatalabb fickó érdekel .
És jött BUMM a - haha ,
Egy éjszaka , s az utcára rakott ,
Jól lakott és ott hagyott csapot , papot .
Két szék közül te a földre ültél ,
És én nem voltam ott , úgy hogy te nem menekültél !
Én már nem érzem azt , hogy megszakad érted a szívem ,
Nem akarlak látni úgy sem !
Nincs az a tűz , ami vissza húz ,
A szerelmed engem csak porrá zúz !
REFRÉN :
Tűnj el , béby , tűnj el .
A háborúnknak vége .
Tűnj el , béby , tűnj el .
Nem kárhoztat senki érte .
Tűnj el , béby , tűnj el .
Ez nem a te világod tűnj el .
Tűnj el , béby , tűnj el .
Külömben a romlás téged is elnyel.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
