|
|
|
| Előadó: | Credo |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Verebes Ernő |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mennek
Haladnak hosszú sorban
Vissza
Autón traktoron vagy gyalog
Egyre délcegebbek a fák
Hevesebb a szél
A messziről vicsorgó karszt vacog
Mennek
Vissza ugyan hová mehetnének
Népek éltek erre
Emlékük ha megkopott is
Mintha léteznének e bősz árnyalakok
Kakastejjel karvalymájjal
Megújhodott szittyákat visszaváró
Tünde érzemények
Árnyalatok
Hol is élhetnének
A Dél-Alföld délben tenyérnyi tükör
Délibáb-lángok üszke
Hol Európa hentereg nyaranta
Magához inti büszke udvaroncait
És keblére vonja
Igézi
Itt volt az ígéret földje
Amint azt most is ígéri
Azóta beborult
Eső ritkán esik
Csak vadbőrök bomlanak
Ha néhai pannon tengerészek
Vitorlát bontanak
Amúgy sok a belbeteg
Idült a nátha
Elagg a nemtő
A szív és a mentő szirénaszóra fakad az ünnepre is csendes utcán
Pedig közel a Balkán
Csak a temető
S az ihlet nő egyre
Hátha így könnyebb
Kimondva
Ezáltal feloldva
Feloldódva újabb hangnemekbe
Dal tévelyeg szomorú vasárnapok között
Délszaki kincs
Hantoknak lakói fölött permetez örök harmóniákkal
Talán életre kel egy talajminta
Rajta hóvirággal
De végtelen az álom
S ha ezt is elveszik a vámon
Már elalvás sincs
Sarcnak pedig marad a hozzáférhető szegénység
A Nincs de nem is bánom
Határon túlról időn túlra
Libben a képzelet oltotta túra
Szekéren kordén vagy gyalog
S ahol a batyuban is a határ van
Ott az őshazában vagyok
Meggondolatlan kilakoltatás volt az útra szólítás
Elhajított bumerángként hajlott a visszajövő
Süvítő önuszítás
S úton minden feljövő
Három a magyar igazság
A ti csontjaitokban is őskajánok
Három királyfi indult egyikük legkisebb
Három tenger mosta partját fél országnak
Kislányból is három a negyedik legfrissebb
Egyedül ő lett jó leányanyának
A kívánságok meg
Szám szerint hogy mennyi...
Beteljesülnek majd
Csak messzire kell értük menni
Billeg ráng a rend
Fordult az árapály ahogy a bölcső megbillent
Etelköz elvetélt
A Kánaán teje-méze visszafelé csordogál
A hegyek felszívódtak
S hegesedve szorít a mezsgye tenyérnyi lápost
Gyerekkoromban erről sokat meséltek
De mi akkor régen történt volt szent és halálos
Rügyként pattant
Üdén bomlott
Még hamvában is edzett volt a majdani virág
A Nemzet
S ahogy a rémálom virradatával
Most úgy olvad eggyé a Dél-Alföld Magna Hungáriával
Felderengenének a féltéstől
Ha a kékségtől látni lehetne
Vagy mert tényleg szépek
Hazák a magasban
Ahogy az eget osztják lihegve
Pedig lenn a csataláncban
Mindössze néhány család van
Még nem otthon
Már nem az őshazában
Csak egy közös síkon feledve
Juhodott szittyák
Itt-ott ingón
Mennek mendegélnek
Egy Magyarország felé
Megtörött porondon
Megtörve - lebegve
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
