|
|
|
| Előadó: | Suhancos |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Szabó Balázs Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[Fankadeli]
Úgy érzem, kár volna szólni. A csend úgy is elnyel
mindent, mit súgok a füledbe reggel
az ágyban. Ha párban voltam, eltoltam.
Egy csepp vér a szívből és minden felrobban.
De az én fajtám olyan, ha ellökik, felkel.
Nekem a rap kell, éreztem ezerszer,
ha előtted álltam vagy képedet néztem.
Fülesem rajtam, utcán ritmusra léptem.
Igen, én is betéptem. Locsoltam a wiskey-t.
Kerestem a balhét. De mindent kitisztít,
mikor elnyel a homály és bezár a szobád.
Semmi sem számít, csak a család és egy barát.
Pár karát elásva kertecskéd végében.
Költészet aszfalton pár suhanc képében.
Én még érzem. Én még emlékszem arra,
mikor nem minden nő volt a szemünkben szajha.
De rajta Magyarország, 2006-ban.
Betonházak árnyéka megroppan alattam.
Urbánus himnusz, min bőg minden gengszter.
Sírnék, mert rájöttem, mily gyarló az ember.
Refrén: x2
[Bogi]
Igen a kiskörút, igen a negyedik,
kevesen ismerik, de azok szeretik.
Igen ezt most neked, csakis neked szól,
költészet, az aszfaltról!
[Fankadeli]
Ráncaim mélyén, akár a lemezen a barázdák,
mindent, mi történt örökre magukba zárták.
Rámégett szerepem. Skizofrén öltönyöm
a szabadság kulcsa, mely mégis a börtönöm.
Farmerem szára, akár újkori sarkantyú.
Erdőket vágtam ki, mégsem gyullad a kandalló.
"Minden csak nagyban jó." - alapvető jelző már.
Minek sikálnám lelkemet, hogy ha mindennap a fertő vár?
Alattam lóerők, felettem törvények.
Tetováld nevem nyugodtam őrangyalod öklére.
Kezeim kössék le, ha ráeszmélnék magamra!
Egy sorom sem több annál, mint külvárosi halandzsa.
Refrén x2
[Fankadeli]
Vénámból tör elő deja vu múzsája.
Csak az lesz boldog, ki földet hány múltjára.
Ha egyszer úgy várna engem is egy csillogó
szemeivel bíztató, életemnek ízt adó.
Szoknyája fényével repítene fényévvel.
Egy másik galaxis újabb reményével.
Fordítom pallosom. Pengéjén Nap fénye
végszóként csillan fel. Istenek elméje.
Balaton tükrében szél keze kapja vel.
Hirtelen ítélet számat soha nem hagyja el.
Utolsó imámban csak érted kérem Őt,
hogy engem megtalálj. Mindíg kapj még erőt.
Jó pár kétkedőt láttam én izzadni.
Kínok közt remegve messzire hajítani,
az álmok naplóját vetve a tűzre.
Zsoldosok seregén a kokárdát kitűzve.
Refrén x2
[Szabó Balázs]
Hol vagy keleti szél,
űzd el a farkast!
Megeszi a testem,
megeszi a szarvast.
Hold anya ébredj,
véres a harmat.
Nem issza a föld,
nem eszi az aszfalt.
Hol vagy keleti szél,
űzd el a farkast!
Megeszi a testem,
megeszi a szarvast.
Hold anya ébredj,
véres a harmat.
Nem issza a föld,
nem eszi az aszfalt.
Refrén x2
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
