|
|
|
| Előadó: | Rudolf /musical/ |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
F.Wildhorn |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Lám itt Bécsben minden oly tökéletes
Szól a walzer, mily szép
Lám itt élni érdemes
Ez a bécsi rendszer hatja át az életünk
Itt a holnap nem gond
Hisz a múltban létezünk
Fecsegünk az élet felszínén
Soha nem kell árnyék, csak a fény
Mint egy báb, dróton rángj,
Pontos,engedelmes légy!
Mikor azt mondom, hogy nevess
Röhögj úgy, mint egy cseléd
Együtt lép itt a nép
Ilyen boldog sose volt
Mit tesz egy mester és a drót
Sok a bátor ifjú, divat lett a heves vér
Meg a lázas eszmék
Ugyan hagyja! Mitől fél?
Nagyon kérem, halkan
Csupa fül itt minden fal
Ez már így van, kérem,
Az udvar mindent hall
Mi csak éljünk napról napra hát
Talán egy nap átlátjuk a nagy terv célját
Nézd, hogy súg, nézd, hogy búg
Rajta, rajta bábocskák!
De ha azt mondom, hogy "Csendet!"
Bizony volt nincs bátorság
Jár a száj, mennyi báj, ám az erkölcs csupa folt
Kell hát, a mester és a drót
Csak egy apró rántás és egy kis terv teljesül
Az a fickó moccan, és egy zsebbe pénz kerül
Nosza húzzunk balra, és a köznép tapsol már
Aztán gyorsan jobbra, s boldog mind a nagypolgár
Te csak ígérj mindent, ami szép
Majd egy újabb rántás, s minden eltűnt rég
Mint egy báb dróton rángj,
Pontos, engedelmes légy!
Mikor azt mondom, hogy nevess
Röhögj úgy, mint egy cseléd
Együtt lép itt a nép
Ilyen boldog sose volt
Mit tesz egy mester és a drót
Csak a terven múlik minden, s diplomácián
Hogy e bécsi kártyavár le ne dőljön
Döntő hát a rendszer és a pontos szélirány
Nincs a dróton helyhiány
Én a státuszt őrzöm
Tiszta ész, pontos kéz
Arcom nem rezzen sosem
Hisz a kártyát csak én osztom
Így a játszmát én nyerem
Suttogj hát, ordíts hát
Hisz csak bégetsz birka mód
Jól tart a mester meg a drót
Táncolj még, tombolj még
Éld a grófok életét
És ha bárhogy fáj is: nevess
Ez a bécsi öröklét
Együtt lép itt a nép
Ilyen boldog sosem volt
Mit tesz egy mester, s némi drót
Gondol ránk, mint apánk
Ő az igaz jóbarát
És ha azt kéri, hogy menjünk
Megyünk tűzön-vízen át
Minden jó lesz, amit mond
Bennünk kétség sosem volt
Kell hát...
A mester és a drót
Ez kell...
A mester és a drót
Éljen...
A mester és a drót!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
