|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Az élet szaga |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Pásztor István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak egy átlagos napnak indult ez is, mint a többi:
Mint minden reggel negyed nyolckor felkelek
Túl lusta vagyok boltba menni, üres a hûtõ
Na ennyit arról, hogy ma mi a faszt egyek.
Nem baj, van cigi, kávé, vitamin A, B,
Ölembe öntöm, semeddig nem tart
Felmérem a helyzetem és nyugtázom:
Na végre úgy nézek ki, mint aki beszart.
Na gyerünk, zuhanyozás, meleg víz, mosakodás,
Jaj, de elromlott a bojlerem!
A szobámba indulva megfogadom,
Hogy ezt a vízmelegítõ készüléket szétverem.
De állj, állj! Itt a tükör elõtt, közelebb megyek, közelebb megyek
Most nézem meg magam: csipás a szemem és ráadásul
Akárhogy zselézem, nem lapul a hajam.
Mindeddig nyugatatóan hatott az a, az a tény,
Hogy vissza tudok jutni majd a lakásba,
De ez szertefoszlott illúzió, a nagy rohanásban
A kulcsomat is beletörtem a zárba.
Nyugi, nyugi, idõben voltam és lehiggadtam volna,
Ha nem botlok egy könyvárus Jehovába,
Lábbal festették, vagy mit magyarázott
Mondtam, hogy na menj az Isten f***ára!
Az óra jár, a fõnök vár, kibasz, hogyha nem leszek ott idõben,
Hogy is fogalmazhatnék, úgy érzem magam,
Mint az elkent légyszar az asztalterítõben.
Rohanok, izzadok, igazi fitt vagyok
Beérkezem, hónaljam bimbózó rózsa.
Kések, lebaszás; kirúgnak, kibaszás
Mindig errõl álmodtam, ez vált valóra.
Hazaérkezem, édes otthon, a záram másfél óra alatt feltöröm,
Ágyba fekve kapcsolom a tévét, de nemsokára pofámra fagy az öröm:
Valami jólfésült mosolygó, öltönyös úr a pódiumra szökken,
Taglalni, ecsetelni kezdi, hogy a munkanélküliség két éve csökken,
Csak drágább a tej, a gyógyszer, meg a kenyér,
Drágul a gáz, a víz, a villany,
Így is mindenki vígan megél, ja és a trafipax is sûrûbben villan.
Azt hiszed, hogy örülök, hogy ettõl a hírtõl én is izgalomba jövök és felállok?
Nem tudom sajnos az anyja nevét, csak egyszerûen fantáziálok!
Pont jókor, csak ez hiányzott már! Fiatal vagyok, fûtsön a kalandvágy,
Pont jókor, csak ez hiányzott, pár évig még bírom talán!
Legyek optimista? Rendben, túl nagy elvárás ez magammal szemben,
Megnyerem a fõdíjat a totón, a lottón, vagy a tombolán!
Pont jókor, csak ez hiányzott már! Fiatal vagyok, fûtsön a kalandvágy,
Pont jókor, csak ez hiányzott, pár évig még bírom talán!
Legyek optimista? Rendben, túl nagy elvárás ez magammal szemben,
Megnyerem a fõdíjat a totón, a lottón, vagy a tombolán!
Mondjad, Atikám!
MOMkult, 2024.10.10., 20 óra
Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne.
„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte”
– írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit.
A darab 2018 óta fut a Vígszínház repertoárján, amelynek utaztatható verziójában a Platon Karataev frontembere, Balla Gergely is szerepel.
Vecsei H. Miklós (qjúb)
Balla Gergely (platon karataev)
Az előadás hossza 110 perc szünet nélkül.
Fotó: Vecsei H. Miklós x Balla Gergely x MOM Kult
