|
|
|
| Előadó: | Testament Rec. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Riddler TM Spine |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.
/Riddler/
Testament, ez szövetség, nem vérrel köttetett,
De most az áll félre, ki régen félrelökhetett,
Mert ha kell, enyém, a vérengző szerep,
De, ne kelljen vállalnom, ezt kérem tőletek,
Az élet dönthetett, az Úr enged tisztán látni,
És segít engem a missziómban elétek tárni
A világot. Két társat is adott mellém.
Vajon a világ szar, vagy csak mi látjuk ferdén?
Azt mondod fikció, mit mondok néha pszicho horror,
de te vagy a vak, ha így gondolkodsz, az igaz szóról.
TM - Mi a fasz van? –
Spine a style ver szájba,
Ha alaptalan vádra, építesz,
Eretnekként térítesz, van ki fél mi lesz,
mi történik, de én nem.
Egyedül voltam, álmom széttörhették,
Most már nem – Testament. Ez szövetség.
/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.
/Spine/
Mi hárman, nem párban, nem kitalált világban,
Kitártam a lelkem, áruld el mi másban,
Fejezhetném ki az örömöm, a bánatom,
Amivel hozzád elérek, beszélek,
A gondolataim merészek.
De én a problémákkal szembe nézek,Nem fordítok hátat,
mint ahogy sokan Csinálják, láttam ilyet párat.
De mellettem két barát,
Aki nem hozza rám a parát,
Tudom, hogy bennük bízhatok,
Ezzel a tudattal új ízt adok.
A csapatba, és mint egy harcos,Védem a területem,
ezen a felületen,Állok rendületlen,
mert a Szövetség Nekem az egység, átfut a vénán
A crew kemény, mint a gyémánt,
A mikrofon mögött nem állunk némán.
A következő sémán elindulva,Megfejteni a dolgokat,
És ne az legyen az első,Hogy mindenki oltogat.
Fojtogat a csend, ezért jön a Testament nagy zajjal,
Egyenes céltudattal, nagy tapasztalattal.
/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.
/TM/
A hosszú úton már ketten, tartanak velem
Védi őket, nevem : TM, Értük kezem tűzbe teszem,
Akár a múltban, mint az egyik elem,Nem feledem,
azt aki mellettem áll Barát, fogadja tiszteletem.
Keresve helyem, megtaláltam lent a mélyben,
Megláttam a fényt mikor álltam Fent a stage-en.
Elértem, mit akartam,Tiszteletet, mégsem kaptam,
Csak a savat, meg a vádat,Ezért, töltöm a tárat.
Mi a fasz van? Ez a Testament Járat,innen senki le nem szállhat.
Csak ha már túlléptük a százat,Addig a vonat meg nem állhat,
Elénk senki. Míg a várat fel nem építjük,
s míg az Összes szemetet el nem égetjük.
A holtakat felélesztjük,És háborúkat szítunk
Ha kérdezik ezt miért tesszük,Ez a keresztünk, a sírunk.
Egymást fedezve a mélyben,S egyre többen már az élen
Velem értük folyik vérem, És ezt veletek is éreztetem.
/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.
A dalszerzők napja alkalmából szervezett rendhagyó szerzői koncertek célja felhívni a figyelmet a dalszerzők értékteremtő, a dalok értékközvetítő szerepére
Kedvenc saját szerzeményeivel látogat vissza egykori iskolájába 12 ismert és közkedvelt szerző, köztük Hegyi Dóra, László Evelin, Lázár Domokos, Molnár Tamás és Szabó Balázs. Az idei dalszerzők napja alkalmából az ország különböző pontjairól csatlakoznak iskolák a kezdeményezéshez. A szerzők beszélgetéssel egybekötött szólókoncertek keretében mesélnek a diákoknak a dalok születéséről és a dalszerzés öröméről, céljuk átadni a fő üzenetet: a dal érték.
Az iskolában eltöltött évek fontos inspirációforrást jelenthetnek nem csupán az alkotók, de mindenki számára. Ebben az időszakban alakul a személyiség, változik és erősödik meg az egyéni értékrend, valamint sokasodnak a személyes élmények. Az idei dalszerzők napjának üzenete is erre rezonál: zeneszerető közönséget és közösséget formálni, mesélni a dalok mögötti történetekről, ezáltal közelebb hozni azokat a hallgatóhoz, emellett pedig a dalszerzői életutat bemutatni és alkotásra ösztönözni az erre fogékony fiatalokat.
Az idei kezdeményezés keretében népszerű szerzők látogatnak vissza egykori iskolájukba, ahol interaktív akusztikus koncerteken adják át az üzenetet a most oda járó diákoknak: a dal érték. A zeneszámok a szerzők saját előadásában, saját hangszerük kíséretében, nem mindennapi körülmények között szólalnak meg az iskola falai között.
A résztvevő szerzők listája és az általuk meglátogatott iskolák
• Áron András (Lazarvs, Trillion, Aron Andras & the Black Circle Orchestra, Junior Artisjus-díjas dalszerző) - Lauder Javne Iskola, Budapest
• Dallos Bogi - Győri SzC Baksa Kálmán Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Győri SZC Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikum, Győr
• Hegedűs Józsi - Békéscsabai SCZ Vásárhelyi Pál Műszaki Szakgimnázium, Békéscsaba
• Hegyi Dóra (Ohnody, Junior Artisjus-díjas dalszerző) - Lánczos Kornél Gimnázium (Székesfehérvár)
• László Evelin (A dal 2024 nyertese) - Miskolci SZC Mezőcsáti Gimnázium és Szakképző Iskola, Mezőcsát
• Lázár Domokos (Esti Kornél, Lázár tesók) - Karcagi SZC Teleki Blanka Gimnázium, Mezőtúr
• Molnár Tamás (Artisjus-díjas dalszerző) – Újpesti Homoktövis Általános Iskola, Budapest
• Pápai Joci - Tatabányai SZC Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Technikum és Szakképző Iskola, Tatabánya
• Pátkai Rozina (Minka) - ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest
• Sallai László (Platon Karataev, Galaxisok, Felső Tízezer) - Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
• Sára Gergely (Gege / 6363) - Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium, Budapest
• Szabó Balázs (Szabó Balázs Bandája) – Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona, Debrecen
A koncertek a dalszerzők napját megelőző két hétben, különböző időpontokban zártkörű iskolai rendezvények formájában zajlanak.
A dalszerzők napjáról ezt mondta el Németh Alajos Lojzi, az Artisjus Szerzői Egyesület elnöke
„A zenei ranglétrán mindig a zeneszerző áll az első helyen. Utána következik a karmester az elsőhegedűs, és így tovább. Október nyolcadikán, a dalszerzők napján felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen fontos a dalszerzés, zeneszerzés, dalszövegírás, az alkotóművészet. A dalok törik meg a csendet és töltik be a teret gondolatokkal, érzelmekkel. Idén az iskolákba visszük el ezt az üzenetet fiatal zeneszerzők tolmácsolásában a legnyitottabb rétegeknek, hogy tudják meg ők is, hogyan készülnek a dalok, dalszövegek, hogy mennyi munka és szeretet áll az alkotási folyamat mögött. 2024-ben is zengjen a zene a szíveken, szóljon erről ez az üzenet!”
Az iskolájukba visszalátogató szerzőktől pár gondolat
"Hiszek abban, hogy a zene hatalmas erejének és szenvedélyének fúziójával inspirálhatom az embereket, hogy reményt és örömöt hozhatok a hallgatók életébe. Dalaimmal arra törekszem, hogy pozitív üzeneteket közvetítsek, legyen szó a szeretetről vagy az önelfogadásról. Erről is fogok mesélni az iskolám mostani diákjainak. Számomra a zene nemcsak szórakozás, hanem egy eszköz a lélek gyógyítására és a közösség építésére" – mondta el László Evelin.
Hogy a mezőtúri iskolai évek milyen jelentőséggel bírtak későbbi alkotói karrierje során, Lázár Domokos így foglalta össze
„A Teleki a zenei munkásságom kiindulópontja, sarokköve, legfontosabb helyszíne. Az Esti Kornélt itt alapítottuk Veres Imi barátommal, akivel osztálytársak voltunk. 17 évesen a Teleki volt a természetes közegünk, Achs Károlytól, aki az osztályfőnökünk volt, fontos kulturális referenciákat kaptunk, amit nem elsősorban zenei, hanem szellemi munícióként használtunk a későbbiekben. Megtanultuk, hogy az alkotás elsősorban munka, amibe bele kell állni, amely során másokkal meg kell tanulni együttműködni és meg kell tapasztalni, hogy közösen jobbak vagyunk, mint külön-külön”.
„Az iskolák közeget adnak, kapcsolatokat biztosítanak és alkotóteret jelentenek számomra.
Az iskolát, nem a tudás házának, tárának, birtokosának tekintem, hanem egy kreatív térnek, ahol hasonló érdeklődésű emberek egymást kiegészítve, egymástól tanulva, együttműködve új dolgokat hoznak létre. Ez a mai modern dalszerzésben is alapvető, és az iskolai koncertemen is a kooperáció és a közösségi alkotás fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. De mindenki másnak is a közös alkotás élményét szeretném a figyelmébe ajánlani. Legyünk együtt kreatívak, elfogadóak és nyitottak mások ötleteire, gondolataira. Mindig van és lesz mit tanulni egymástól” – fogalmazta meg dalszerzők napi koncertjének üzenetét Pátkai Rozina.
„Izgalmas lesz számomra ismét a volt iskolámban játszani. A gimnáziumi évek alatt kezdtem el zenekarban zenélni, a legelső próbánk abban az énekteremben volt, ahol most a diákokkal fogok találkozni, és az első koncertünk is az iskolai tornateremben volt. A gimnáziumi évek pedig dalszerzőként is nagyon formáltak, talán meg is látszódott néha a teljesítményemen, hogy már a zsenge szárnypróbálgatások idején is szinte folyamatosan dalszerző üzemmódban voltam: az iskolai füzetek margói tele voltak potenciális dalcímekkel, befejezetlen versszakokkal és jól hangzó, elkapott idézetekkel. Már akkor is lenyűgözött és a mai napig ámulatba ejt, hogy különálló világokat lehet létrehozni pár akkord és néhány sor segítségével. Az iskolai koncerten is leginkább azt szeretném üzenni a diákoknak, hogy nemcsak a zene, hanem a dalszerzés is mindenkié. Nem kell Paganininek lenni ahhoz egy hangszeren, hogy az ember elinduljon az alkotás útján, ehhez elég némi zenei műveltség, az ember saját látásmódja, és némi kitartás” – mondta el gondolatait Sallai László az iskolába való különleges visszatérés kapcsán.
Míg Sára Gergely így öntötte szavakba gondolatait budapesti alma materéről
„Azért lesz különleges visszatérni a Teleki Blanka Gimnáziumba, mert nem csak egy, hanem két fontos időszak is kapcsol engem az intézményhez. Diákként imádtam a Telekibe járni, és később lehetőségem volt a tanári gyakorlatomat is itt csinálni, ami során egy teljesen új oldaláról ismerhettem meg tinédzserkorom legfontosabb állomását. Ez a fél év is csak elmélyítette a szeretetemet az iskola irányába, így mindig szívesen térek vissza a liget fái mellé, a szecessziós falak közé”.
„A dalszerzői pályával valahogy egymást választottuk. Rengeteg kaland, utazás, konyhák, utcák, erdők és színháztermek, barátságok és tábortüzek szegélyezték ezt a formálódást. Amikor én akartam zenészként élni az életem, rengeteg kérdést és akadályt gördített elém, amikor meg elfáradtam, vagy kétségbeestem, akkor ő lépett hozzám egy esős teraszon, és vagy a közönség, vagy a szakma által ragadott karon és vitt tovább. Az életemmé vált, nem tudtam, vagy akartam mást választani. A legjobb és legnehezebb barátom” – osztotta meg gondolatait Szabó Balázs, arról, hogy mit jelent számára a dalszerzői hivatás.
A dalszerzők napját Magyarországon minden évben október 8-án tartják. Először 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött dolgozó dalszerzőkre, zenei alkotókra, az értékteremtő munkájukra, és a dalok értékközvetítő szerepére. A dátum azért októberben van, mert 1967-ben, a kultikus Bosch klubban ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát az Illés-együttes előadásában. Ez az esemény hatalmas lendületet adott a hazai könnyűzene fejlődésének, és mint ilyen, áttételesen a népszerű koncerthelyszíneket és fesztiválokat megtöltő mai magyar szerzők és előadók sikereinek is előfutára volt.
További információ:
Szeltner Ildikó Rita / Artisjus / e-mail: kommunikacio@artisjus.com
Tóth Klára Fanni / Próbakő Kommunikáció / e-mail: artisjus@probako.hu/ mobil: +36 20 519 9341
AZ ARTISJUSRÓL
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.
Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 22 ezer magyar szerző jogait kezeli, 527 ezer magyar művet tart nyilván, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként. www.artisjus.hu
Fotók: Artisjus
