|
|
|
| Előadó: | Für Tibor (Tibbah) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tibbah Tkyd |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[Tibbah]
Lassan a napfény átvált, elindul a downtempo
Elkezd felettünk sötétedni a nagy freskó
Halk roppanások, mint hóban a szánkó
Forrót baszik a prolikkal az álommanó
Párkányok lábánál széles pásztorroló
Érezni az éj szagát, mi álomban oldódó
Van, aki párnára, van, aki parkban a padjára
Van, aki ébred és elhúz a műszakjába
Minden kép kába, épp elfér e perifériában
Ma éjjel sem fog teljesülni senki álma
Éjszakai bárok, neon reklám mottója
Van, aki dőzsöl, van, aki a kukát túrja
Megtelik gyorsan, a kopott kurvák korzója
Pár részeg tántorgó az apróját számolja
Van, aki csendben az életét kioltja
És van, aki nem teszi, mert már átgondolta
[T-kyd]
Vérvörös szemek, mikor kihunynak a sárga fények
A falig ér a csend, de én a falakon túl élek
A lélek tiszta, mint az óceán, de törékeny
Az éjszaka előbb-utóbb felrobban, mint a porcelán
A fényed szórd le rám, ma enyém ez a város
Szívem tiszta, amit sár mos, nem vagy sármos, de ez itt nem káros
Én meg a szenvedély, tiéd a nap, enyém az éj
Nem kell az engedély, csak élj, tőlem ne félj
Én meg a város haver, mint én és a holdvilág
Két finom mákvirág, míg Nicole Kidman másvilág
Míg fáradt melós este fejét hajtja párnára
Én eladom a lelkem, ördög írd a számlára
Az álmom engedem, hogy a lelkemben hazaússzon
Mi akkor indulunk, mikor te már a hazaúton
A város megszült, de nem enged, ez a börtönöm
Gyönyörű lányok, arcuk ragyog, szívük rohad már
Ha a tükörbe néznek látják, ahogy rohan már az élet
Az a kurva élet, álmodod vagy éled?
Minden utca olyan ismerős, de sosem látott téged
Mint a kimondatlan szavak, amik sosem érnek véget
36 ezer emberrel élek, mégis magány éget
Én és a város, mint egy ócska kurva teste
De néha zöld a gyógyszer, néha pedig kék, akár az este...
[Tibbah]
Utolsó expressz elsüvít, mint a flex
A resti előtt a földön hűvös lesz az est
Sötét sikátorban körbe jár egy parázs
Már érkezik a varázs, íze szúr, mint a darázs
Üres parkolóban gazdát cserél egy táska
A tartalmának értéke vagy 10 család álma
Szánalmas járőr grátiszba eszi a szexet
Cserébe nem basztatja majd a kéj részleget
Apró kis részletek, a város fenyeget
Mindenki a máséból akar majszolni egy szeletet
Könnyen fogalmazott kispolgári imák
A pohár aljára tapadt igazság morzsák
Valahol a szerelem tölti be a meleg szobát
Van, aki bámulja és elégíti perverz hajlamát
Van, aki kóstolja a bűn édes zamatát
Van, akit elvisznek, így bánja már a mannát
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
