|
|
|
| Előadó: | Für Tibor (Tibbah) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Diggieman NomaGróf Tibbah Meló |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[Tibbah, Diggieman]
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
[Tibbah]
Lüktető város, szorgos robotok
Forog a Föld, én csak kapaszkodok
Ami az enyém, ahhoz ragaszkodok
Elbaszott világ, hova pont nem passzolok
Sziréna, villogó, korrupt disznó
Ártatlan áldozat, útszéli ringyó
Rengeteg gyűlölet haraggá válik
Utolsó utáni faszszopó nácik
Féltő szülő, kóbor csemete
Széria gyilkos, a társadalom szemete
Óriás összegek csúsznak le a zsebekbe
Kérdezd meg a minisztert, kérdezd meg szeret-e?
Narkósok szabadon, a füves bilincsbe’
Akinél a lé az nyúlhat a kilincsre
Naiv emberek a rózsaszín ködben
Mint a klimaxos picsák a Lilaakác közben
Oda kell figyelni hol oldod a gondot
Kamerák mindenhol, rögzítik a sorsod
Irigy kémek figyelik a vagyonod
Meg hogy mennyit nyomsz fekve és hány centi a faszod
[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
[Zón]
Ver a szíved, itt a pulzus limit rendben
A B-közép utca zene tesó luxus kivitelben
A kérdés, hogy ki hisz ebben, hiszen jó szer a vagyon
Hány trógerből lett mára csak egy poszter a falon
Az utcán nincs máz, mi eltakarja ki van ma trében
De a ráncok is jól látszanak a rivalda fényben
Én tudom milyen a tré, a putri, a lárma
Aki itt marad őrült, aki ugrik az gyáva
Ez lüktet, a zene vérátömlesztés a léleknek
Ha nem érted a sors, miért vár törlesztést az életnek
Minden jó nap után faszom üssön be a bláz máma
MO seggébe hőmérőt, hogy legyen végre lázálma
Ki az aki bámul? A nép, ha kiragad is rádun
Mert hús-vér ember nem szerethet kirakati bábút
Mi az amin ámul az ember? Azzal tömnek meg
Kiszolgáltat? Kiszolgál? Na ez a szívás többeknek
Lassan több az adó itt, haver mint a UPC-n
De egy korty se maradjon, az életet azt úgy idd ki
Húsra fáj a fogam, bárki adj tőrt azt vétkezem
De addig nyomom ezt a szart, míg van bőr a képemen
[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
[Meló]
Lüktet a pulzus, a vérem hideg mint egy gyilkosnak
Én olyan vagyok, aki rászámol tízet a bíróra
Élve eltemetlek, hogy lásd mi van a föld alatt
Csábít a csillogás, de a kirakat fölfalhat
Nem tesznek a polcra, sose leszek szalonképes
Lerágott csontért soha nem csahol véreb
Nincs mese, az utca nevel eszeveszett kutyának
A magadfajta korcsok meg csettintésre ugrálnak
A bőröd viszed vásárra, ha minden kötél szakad
Mi a kenőpénzt értjük a rendőrség alatt
A szép világ csak délibáb, a valóvilág vért kíván
Az eredetiségért már a valóság is vért pisál
Kilátástalan a helyzeted ezt kilátásba helyezem
Még te fizetnél azért, hogy kiáltsák a nevedet?
Mért van az hogy szemtől-szemben a kabarét adod?
Összeállt bennem a kép mégis szanaszét vagyok
Te a falnak, én meg az életnek megyek fejjel
Minden meg van rendezve, a véletlent felejtsd el
Rossz időben rossz helyen, nekem ez a védjegyem
Együttérzés helyett csak belenevetek a képedbe
[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
[NomaGróf]
Az indulat löki be az erekbe a vért
Tibbah, Nomagróf lüktetés a beat-en csak azért
Hogy lásson végre minden eddig vakon élt ember
Hát kelj fel és járj, hogyha mernél még egyszer
A rendszer rabszolgái tanítják minden gyereknek
Hogy eretnek lesz, ha emberi dolgokat szeret meg
Köszönd meg a szereknek meg magadnak hogy para van
És legyél végre önmagad, mikor eljön a ramadan
Ne hagyd hogy a vénádba vágják a herkát
A sorsod a tiéd, ne add másnak a szervát
Az emberek nem boldogságot keresnek csak dellát
Így lesz a fele öngyilkos, a másik fele elvált
A puszta léted áll vagy bukik el a cashen
Az élet egy lóverseny, abszurd hogy jól essen
Mégis egy csoda, ezért figyelj oda koma
Mert a pénzed kimoshatod, de a lelkedet soha
Én csak állok és lepereg egy év, sőt egy élet
Az események torzítják bennem el a képet
Így áramlik a vér, semmitől se félek
Még a puszta pulzusomtól lángra kapnak a beatek
[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
