|
|
|
| Előadó: | Für Tibor (Tibbah) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Deego Tibbah |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Tibbah/
'76-ban begyulladt a katlan
Tibbah felnézett az édesanyja karjában
Még nem értettem semmit, de tudtam itt biztonság van
Nem bántott senki a szülői váramban
Ott kint másként van az élet harcában
Lesben állnak rád és támadnak falkában
Apám szólt, ne legyél senkinek a markában
Nem voltam csicska és nem voltam tag bandában
Rossz voltam az iskolában, de azért kijártam
Angyal most sem vagyok, de helyemet megtaláltam
A kamaszkori bűnöket Cof-al ledaráltam
Ennél jobb gyermekkorra simán nem vágytam
Most bent állok a világban és hiszek már az imákban
Érzem, hogy nehéz és elég sok parám van
Az élet nem igazságos, de pár barát van
És van egy igaz vérem, kinek bízhatok a szavában
Támadok, ha valakinek gúny van az arcában
Közben bent pancsolok az élet koszos tavában
Ott vagyok a szobádban, egy elrontott kottában
És együtt utat vágunk az eltorlaszolt világban
/Deego/
Lehet a súly nehéz talán
Talán a vége élesebb a kezdetnél mamár
Talán még lesz egy ki megtalál
Habár az összes ellenfél célba csak nem talál
Előre visz ahogy a szívem adja át
Soraim súlya az éjben igaz talán
Talán egyszer majd eltűnök, hogy ha már
Soraim zárom és várom az éjszakát
/Tibbah/
Én már rég kezdtem, rengeteget vétkeztem
Ha nem ment kérdeztem, nem mindent, de éreztem
De magam képeztem és közben végignéztem
Széthullanak, akikkel még együtt kezdtem
Az igaz bajtársakról soha nem feledkeztem
Értük eldobnám az életem a testem
A bajt nem kerestem, de néha beleestem
De valahogy felálltam, akárhányszor elestem
Nem vagyok ártatlan, s nem vagyok pártatlan
De nem vagyok célpont hogy tőrt láss a hátamban
Egyre több lázas, elkorcsult álmom van
Nem látok senkit szivesen a házamban
Pénz szaga van mindennek ebben a világban
És nem tudja az ember, hogy mikor áll jó irányban
Én nem kutatok senkinek a saját dolgában
És te se turkálj nálam, itt a magánszférámban
Magas létrám van, de csak egyetlen egy bírám van
És ha eljön az idő, én bent állok az útjában
Az úr kútjában, egy mély urnában
Én betámadom őt is, de annak kurva nagy ára van
/Deego/
Lehet a súly nehéz talán
Talán vége élesebb a kezdetnél mamár
Talán még lesz egy ki megtalál
Habár az összes ellenfél célba csak nem talál
Előre visz ahogy a szívem adja át
Soraim súlya az éjben igaz talán
Talán egyszer majd eltűnök, hogy ha már
Soraim zárom és várom az éjszakát
Lehet a súly nehéz talán
Talán vége élesebb a kezdetnél mamár
Talán még lesz egy ki megtalál
Habár az összes ellenfél célba csak nem talál
Előre visz ahogy a szívem adja át
Soraim súlya az éjben igaz talán
Talán egyszer majd eltűnök, hogy ha már
Soraim zárom és várom az éjszakát
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
