|
|
|
| Előadó: | Kretens |
|---|---|
| Album: | 25 éves jubileumi CD / part1 |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hrutka Róbert Tóth Miklós |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Last One Out Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
a front még messze van, de a pokol nem késik
a vonat lassan döcög, a félelem megrémit
a füst a szemet csípi, és a hadnagy hátraszól:
hé fiúk, egy nótát a közelgő pokolról!
/////: mert nincs mese mely róla szól, ... ://///
Izzadt kopasz fejek, a kisírt szemek bálja
és mindenkiben él még a túlélésnek vágya
ha fölfelé szállt lelkünk, a célt még el sem értük
mert kiterítve fekszünk, és elfelejtik nevünk
/////: mert nincs mese mely róla szól, ... ://///
és nézek a kék égre
és nézek a kék égre
és nézek a kék égre
Sötét felhők
Sötét felhők fenn az égen, nem látom a napot
és nem fáj már ez a furcsa érzés, hogy én is meghallhatok
és én mégsem várom a jövőt , holnapot
tudom jönnek m ajd a tajtékos napok
És álmaimban, már rég halott vagyok
és nincs ki mellém állna
Én nem csináltam semmi rosszat, de véres lett kezem
a vértől mocskolt erők előtt, hajtom meg fejem
és én mégsem várom a jövőt , holnapot
tudom jönnek majd a tajtékos napok
És álmaimban, már rég halott vagyok
és nincs ki mellém állna
Furcsa gépek jelennek meg álmaim felett
a láthatatlan szellem képe testemben remeg
és én mégsem várom a jövőt , holnapot
tudom jönnek majd a tajtékos napok
És álmaimban, már rég halott vagyok
és nincs ki mellém állna
A hazai zenei élet egyik legképzettebb női hangja, húsz éven át készült az előadói pályára, mindig közel volt a műfajhoz, talán nincs is olyan ismert énekes, akinek a lemezein nem működött közre.
Több mint tíz éve az ország legismertebb előadói között tartják számon. Kati – miközben a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének egyik énektanára – Új utakon címmel új lemezt készített, ami mostani beszélgetésünk aktualitását is adta...
- A nagy áttörés 2010-2011-re tehető és ma már 2024-et írunk. Hogyan látod az akkori és a mostani Wolf Katit?
- 2010-ben volt az X-faktor, amiben megismert a közönség és utána közvetlenül az Eurovíziós Dalfesztivál, ahova felnőtt előadói életem első slágerét vittem, mert ugye a Vukon azért addigra már túl voltam. Elég hosszú idő után kerültem igazán a nagyközönség elé, már anyukaként két kisgyerekkel, miközben 20 éve már mindenféle színpadon álltam, de ismeretlen énekesként. Nagy lendülettel mentem az X-Faktorba, de ebben azért benne volt az is, hogy 36 évesen mit keresek én a popszakmában, esetleg hazaküldenek. De hál’ istennek annyira nyitott volt a csatorna, sőt, ez volt az én „backstage sztorim”, hogy már anyuka vagyok, kialakult élettel, és így is el lehet kezdeni egy új pályát. Nekem az X-Faktor és az Eurovízió egy robbanásszerű, hatalmas katarzis volt. Együtt éltünk, együtt lélegeztünk az egész X faktor stábbal, figyeltek, vigyáztak ránk, együtt ötleteltünk, szuper volt ott lenni velük. Az Eurovíziós verseny ezután olyan volt, mint a tejszínhabra a csokiszórás. Nagyon boldog voltam ettől az egésztől, de ma már bizonyos dolgokat másképp csinálnék. A legnagyobb hibámnak azt tartom, hogy elkezdtem zenekar nélkül fellépni. Zenei alap és CD, pendrive, arra ráénekeltem és mentünk fellépni. Nagyon élveztem a sikert, a rengeteg munkát – de ezt ma már nem így csinálnám.
- Ezt nagyon meg tudom érteni, de ezt nem ingyen kaptad. Ezért te nagyon megdolgoztál...
- Előtte rengeteget dolgoztam, megtanultam mindent, amit lehetett, mentem az apámmal (Wolf Péter zeneszerző) dolgozni, rengeteg stúdiómunkát csináltam. Mellette tanultam meg, hogyan kell dolgozni egy stúdióban, közben felléptem, zenekarokkal énekeltem, rengeteg gyakorlati dolgot tanultam. Emlékszem, az X-Faktor alatt mondogattam magamnak, hogy nem fogok sírni azon sem, ha kiesnék a műsorból. És bár minden percét megéltem ennek a helyzetnek, bennem egészen mások voltak a belső támpontok, mert amikor már két gyereked van, sokkal, de sokkal erősebb vagy, fel vagy készítve helyzetekre.
