|
|
|
| Előadó: | Artoscsaba |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Artos Csaba Schmél Csaba |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Számit az érték,az emberek féltették
kivülről mást jelent a szörnyeteg és szépség
a szivem tiszta,az elmém meg nem
öszinte a mosoly,fölösleges kártennem
magamban vagy bárkiben,bár hiszem
hogy örökké nyomot égett,az értelem
a tartalom hatalom,mégis visszaélnek vele
szeretek ellenállni ez a forradalom szele
kiáll a hátamból,pár nyílvessző
figyelem a meccset mint egy teniszező
bevallom hogy párosban,lettem bajnok
akkoris ha aztmondjátok házasok barmok
halmok épültek tornyokat robbantottak szét
ugylátom hogy egy hő követőrakéta se ép
bízom a hegyen,erősebben teszem a völgybe
kell hogy valami segitsen,hogyha eldöltem
a gondolkodás emeli,a saját erőm
melletem van ha átmegyek a halál-erdőn
a szomorúság egy kicsit a szomszédom lesz
a kisfiam mosolya,mindig rendbe tesz
refl.:
Nem értem,azaz hogy nem fogadom el
a mostani nem eggyezik az eredetivel
figyelek,remélek,hogy változtatni tudok
amiért harcolok,ahoz ragazkodok 2x
Anyám is kérdezte miért ilyen a világ
nem segitjük azt,aki segitségért kiált
a barátom szemébe,nem a hasznot látom
a örzés egy vírus,csapda a világon
hogyha templomba megyek,a pap nem hisz istenbe
senkisem marad,vele kettesben
a hűség hülyeség,csak külsőség
halotként született,emberi bölcsesség
egy hazugság,megér egy cserét
az ember orgazmusra,cseréli szerelmét
x évnyi odaadás,pár év ráadás
most meg mindenki másnak,vermeket áss
az akarat csak szikra,az elméleti csíkon
a gyakorlat meg messze,mint élet a marson
persze a múlt a hibás,meg a sors fintora
az önsajnálat az ember,legjobb mentora
a végkifejletett,tudod,néha nem értem
amiről tudunk,az mért véletlen?
több a kérdés feltevés,mint a biztos tudás
örökismeret,azaz emberé amit kiáss
refl.:
Nem értem,azaz hogy nem fogadom el
a mostani nem eggyezik az eredetivel
figyelek,remélek,hogy változtatni tudok
amiért harcolok,ahoz ragazkodok 2x
nem értem a halált,de szeretem az életet
értem a gyászt,és értem ha féltenek
értem hogy miért,fontos a család
és hogy milyen mikor egy apa,szereti a fiát
aki nem add bele mindent,az nem érdemli meg
te is örülsz ha meglátod,a legdrágább kincset
váramban hallom,a biztonság szavát
a külsö kisértés,nem fészkeli be magát
ha jót látok,vagy ha valami melletem béna
feldübörög bennem a motor,és nem lehetek léha
értem,hogy a hip-hop mitől ütös
magyarországon ezért az akció sürgős
a szem,tett mindig többet ér a szónál
a lesz nagyobb reményt add,a voltnál
a koltnál hangossabb a rossznál harcosabb
forrót öntök oda ahol a elvárás langyosabb
refl.:
Nem értem,azaz hogy nem fogadom el
a mostani nem eggyezik az eredetivel
figyelek,remélek,hogy változtatni tudok
amiért harcolok,ahoz ragazkodok 2x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
