|
|
|
| Előadó: | Fluorid |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Velem vagy ellenem, szeress vagy gyűlölj, válassz
Bele se kezdtem, nem is ismersz, mégis támadsz
De a kocka fordul, meglepetést hoznak az évek
Csak a látóköröd szűkül, egyre gyengébbek az érvek
Én az álmaimnak élek, az idő múlik, sérül a lélek
Jutott már a sikerből, de szarból is temérdek
Körbenézek és mit látok, csak negatív változások
Mondd hová tűntek az álmok és a régi barátok
Mint egy filmben, Pleasantville-ben, színtelenből színes képen
Ismeretlen idők börtönébe zárva, mi történt régen
Mindennap végignézem, mégsincs happy end, ez dráma
Ki a forgatókönyvet írta, élőben nem csinálta
40 éves panelházban ahol nap mint nap lehúznak
Pénz nélkül a szarban, hol a létért háborúznak
Ártatlan emberek halnak meg, nap mint nap az utcán
Hol lett elrontva ez az egész, ouw, bárcsak tudnám
Üres, vízre írt szavakkal butítják a népet
Mindannyian bedőlünk, hisz csodás az ígéret
Szeresd a kivetített képet, másnak mutasd azt hogy más vagy
Tudod fikázni nem nagy dolog, neked is csak a szád nagy!
Refrén 2x
Emlékezz, amikor felszállok az égbe
Emlékezz, ha eltűnök a sötétségbe’
Emlékezz, ha útjaink ketté válnak
Így még nem lehet vége, célegyenes előtt várlak
Holnap, tegnap, minden perc elmúlik egyszer
Napokból egy év, kis vízcseppekből álló tenger
Újabb reggel, mondd csak ember
Héjj! Mit vársz a mától?
Hogyha kedveled a napfényt, miért
Fordulsz el sugarától, új érzés egy régi lángból
Elfelejtett barátságból éledt örök igazságok
Tudod ebből áll az élet, elvakíthatnak a fények
De van, ki sötétben táncol
Van hogy a tűz megéget, tekinteted elvarázsol
Egy-két érzés, mi fellángol, mindig boldognak látszol
De szíved mélyét rejti most is a fekete fátyol
Üzenet a menyországból, egy villanás és vége
Jön a búcsú, egy-két könnycsepp, emlékezz a jóra, szépre
Célegyenesbe érve, mikrofonom feléd tartom
Felejtés homályába nem veszhet a csapatom
Én megértem mit érzel, hisz aggódó hangod hallom
Még a színpad mellett várlak, ígéretem betartom
Refrén 2X
Mit hoznak az évek, felejthetetlen emlékek
Én a távolba nézek, lassan magamhoz térek
Várok, lépek, vágyak, képek csábítanak múltba lassan
Egy angyali suttogás szólít, táncra hív a dallam
Ez minden amit itthagytam, féllábbal jövőbe lépve
Így gondolok vissza minden jóra, minden szépre
Az élet fotóalbumán ragyogó mosolyt nézve
Egy bódító kör zárul és a varázsnak vége
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
