|
|
|
| Előadó: | Katona Klári |
|---|---|
| Album: | Mozi |
| Megjelenés: | 1989 |
| Hossz: | 5:54 |
| Szövegírók: |
Sztevanovity Dusán |
|
Presser Gábor |
|
| Kiadó: | Hungaroton - Pepita |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Látod, megmozdulnak a képek,
hogy lásd, mi elmúlt már,
amit nem szeretnél látni,
amit végignézni fáj,
látod akkor is, hogyha nem szabad,
míg csak szétszakad a kép...
Én már láttam, láttam házat,
melyből lelkek füstje szállt,
én már láttam a téboly démonát
a kőtalapzatán,
én már láttam a hazugság roskatag oszlopát,
és őket is láttam már,
akik hittel, tűzzel, vérrel festik át.
Én már láttam, milyen az ünnep, ha mindenki fél,
láttam, a piszkos fényt, melyet taps kísér,
és én láttam, amit nem hiszek, s nem mutatnak meg,
mégis volt, mégis van,
hisz láttam én.
S én már láttam nem várt gyereket,
kinek nem jutott már szeretet,
s a bort vigyorgó felnőttek közt
tanulta, hogyan kell élni.
És láttam én, nem tudom, miért,
a vezeklést, nem tudom, miért,
a szenvedést, nem tudom, miért,
a büntetést, nem tudom, miért.
S én már láttam az öregembert,
bot kezében, hogy ne legyen egyedül,
ő, aki mindent látott, s nyugodtan lép,
mert tudja, hogy a semmi felé tart...
És a kő, és a sárguló zöld,
az ablaktalan ház és a feltépett föld,
nekem minden együtt ő,
aki hasonlított rám,
kiben nincs már több erő,
akit szeretni már nincs idő, nincs idő, nincs idő
nincs is ő.
Én már láttam, ahogy szeretlek, féltelek,
s ahogy egyszer meg kell, hogy védjelek,
érzem kezed melegét,
ez a végtelenség,
de még itt vagy, kezünk még nem tépték szét...
S én már láttam,
az életem mégsem elég,
ó, hogy ne tépjék szét.
Én már láttam a feltámadt gyűlöletet,
én már láttam a föltépett földsebeket,
hogy hogyan veszítelek el,
aztán semmi se fáj,
senki nem keres már,
és én láttam, hogy mégis fáj...
De ezért kár sírni, kedves,
ez nem az élet,
ez csak egy film.
„Ez az a zene, amit csinálni szeretnék” – Izgalmas hangzás, új stílusok Kiss Kevin EP-jén.
A legutóbbi két dal, az Isztambul és Jennifer mellé most három másik érkezett: az Öykü című kislemez előfutára Kevin készülő debütalbumának, és jól tükrözi azt a világot, amiben a fiatal előadó igazán otthon érzi magát.
„A Te vagy az oka olyasmire világít rá, ami sokunkkal megtörténik: amikor az ember mélyre kerül, nem tud tisztán gondolkodni, csak szeretné elnyomni az érzéseit, ezért nyúl alkoholhoz vagy egyéb szerekhez. Ez természetesen nem jó, és én is vallom, hogy ilyen helyzetben segítségre van szükségünk” – fogalmazott Kevin az egyik új dalról.
Ahogyan már az Isztambulnál is kirajzolódott, Kevint érdekli a török kultúra, ezért kapta a kislemez is az Öykü címet, amely egy török női név. Az anyagon azonban nem ez az egyetlen sajátosság: egy másik új megjelenés, a Bye autentikus mexikói alapokkal készült.
„Ez a stílus Magyarországon még nincs jelen, de külföldön fénykorát éli. Számomra nagyon inspiráló: úgy érzem, ez az a zene, amit csinálni szeretnék, amire valahol mindig is vágytam. Ez a dal zeneileg egy varázslat”
– mondta.
A Kevinre jellemző sajátos hangot erősíti a rendkívül fülbemászó Reina is, amely szintén most debütál. „Ahogy a barátaim szokták mondani, ezek mind kevines dalok lettek. Remélem, hogy a közönség is így látja majd, bízom benne, hogy eljutnak hozzájuk és legalább úgy szeretik majd őket hallgatni, mint amennyire én élveztem dolgozni rajtuk” – tette hozzá Kevin, aki május 17-én először áll színpadra zenekarral: a Budapest Parkban Horváth Tamás vendégeként adnak koncertet.
