|
|
|
| Előadó: | Zorall |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ugyanúgy minden új napon,
futok végig a városon,
s e monoton világ már
egyre többet kér.
S ha semmi nincs már a zsebemben,
de te látszol a szememben,
mégis szép a reggel,
veled bárhol ér.
S ha nem látnám többé,
hogy felkel a nap,
s olvad a jég,
de tudnám, hogy vársz rám
a felhők alatt,
az nekem elég.
Hát bárhol és bárhogy
Ébredj vagy álmodj
mindhalálig mellettem,
s nem hiába léteztem.
A földön s az égben, zorall
ködben, s a fényben
mindhalálig éreztem,
semmi nincs, mit vesztettem.
Ahogy hozzám érsz az gyönyörű,
Reszket minden izzó vágy,
A csókod mégis érzem keserű,
Nem olyan már, már nem a régi vágy jár.
Ha hívsz már semmi más nem hívhat el
Csak a pillanat, más rég nem érdekel,
A vágy, a láz, a szerelem,
Egy hang a testemért, ami mégis neked élt.
2x:
Most már befogom a szám,
S lesz talán egy zorall éjszakám,
Mit vársz csak a gyűlöletedért
Bár gyűlölnöm kéne rég.
Vége – bár nagyon szép volt –,
tegnap még velem tombolt,
de vihar készül elsöpörni –
értsd meg, itt már nincs mit tenni.
Hidd el, ez nem egy játék –
az élettől szép ajándék!
Hiába sírtál minden percért,
az elfelejtett éjszakákért!
Új út, egy zorall érzés –
hidd el, itt nincs több kérdés.
Gyönyörű volt minden perc,
de kérlek, engedj el!
Tudod, hogy fáj minden szó,
ha menni kell, hát így lesz jó.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom.
Engedj el, hisz mennem kell,
máshol vár, aki átölel.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom!
Szép reggel van. Egy másik világ
Távol a város odalenn
Mindenhová ellátok így
A képről a hangot leveszem.
Álmodozom, ilyen hajnalokon,
Szállni tudok, így jó.
Álmodozom, ha most más lennék,
milyen álmom volna még.
Nem baj, hogy semmi nem jön könnyen
Sok mindent ígértek már
Ami ingyen volt, később lett nagy ára
Rájöttem, annyiért már drága.
Nem baj, hogy semmi nem megy könnyen,
Sok mindent próbáltam már
Ami túl szép volt, igaz soha nem lett
és elmentem fontos dolgok mellett.
Sok volt de igazán egy
Ő talán majd hív ma már.
Nem kell hogy elmenj
Nem kell hogy elmenj mellettem
Két lábon állok, suttogok zorall nyelven
Én is csak lettem hey
Én is csak lettem egyszer
Porból és sárból káosz felett egy rendszer
Te meg észre sem vettél
Talán csak másnak látszom
De meg nem ismernél
Mégis itt élek mégsem ítélek
Mégis itt élek mégsem ítélek feletted
Nézd itt vagyok nézd én vagyok nézd ez minden mit adhatok neked
Nézd itt vagyok nézd én vagyok nézd ennél többet nem tudok lehet
Nézd a lelkem nézd a testem nézd mindent eléd terítettem
Nézd a vágyam nézd a számat nézd hát én kiáltok utánad
Nézd a lelkem nézd a testem nézd mindent eléd terítettem
Nézd a vágyam nézd a számat nézd hát én kiáltok utánad: Hey
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
