|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Frontátvonulás |
| Megjelenés: | 1995 |
| Hossz: | 4:11 |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Cseh Tamás |
|
| Kiadó: | Mega |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mivel nem volt férjem, ki teherbe ejtsen,
egy pályaudvart szültem, belé utasokat,
hánytatom, böfögtetem sok sok kis pulyámat,
és nézem, hogyan teszik tönkre magukat.
Türütüüütütüü.
Mivel nem volt másom, csak sok piszoárom,
világ mamikája egy pályaudvaron
így lettem végül, mert én szültem mindet, téged is,
hát hallgasd kívánság dalom:
Én világmamikája füledbe súgom,
hogy vonat innen nem megy, itt nincs forgalom,
itt mindenki csak úgy tesz, de ők nem utasok.
És velem itt maradnak, az anyjuk vagyok.
És a világ mamikája, csak hagyom, hogy ők játsszák,
mintha indulnának az álló vonatok.
Tudom nekik ez kell, indulósdi játék, ismerem én őket
az anyjuk vagyok.
De nem mozdul semmi, csak áll és hiszi,
és közülük egy vagy fiacskám, Vizi.
Én világ mamikája most elárulom,
hogy vonat innen nem megy,
itt nincs forgalom.
És Vizi hátravetődött,
kitépve így magát a mamika szorításából,
és kiáltotta, hogy:
- Nem! Azzal kirohant a vécéből, be az étterembe,
és fölugrott az első asztalra, és kiabálni kezdett, hogy:
- Emberek, nekem itt a vécében valaki azt állította,
hogy innen nem mennek vonatok,
hogy ez egy álpályaudvar.
Márpedig én menni akarok, és gondolom, maguk is!
Kérdezem én ezek után, emberek, bajtársak,
igaz-e a hír, hogy innen nem mennek vonatok?
Igaz, vagy sem?!
És maga is meglepődött,
hogy milyen csend lett az étteremben,
hogy az emberek az üvegekkel és poharakkal a kezükben,
ahogy megállnak és nézik őt.
És egyszer csak megszólalt egy hang, hogy:
- Na ne tegyen úgy, minthogyha nem tudta volna,
mit gondol, mire várunk itt ennyien?
Egy másik hang pedig azt mondta, hogy:
- Vizi, a maga apja miért iszik évek óta, viccből?
Nem is bírja az italt, és nem is szereti!
Viccből iszik? - csak azt ne gondolja.
Egy harmadik hang szólalt meg, és azt mondta, hogy:
- Az a nyolcvanhét éves elég szép várakozási idő, nem?
Meg van itt aztán olyan is, aki egy egész életet leélt.
és akkor egy kar emelkedett a fejek fölé,
és megszólalt valaki, hogy:
- Nézzen csak föl, oda, Vizi, hogy ha látni akar valamit,
aztán hőbörögjön. Lóg azon a kötélen ott valami, lóg?
És Vizi felnézett és mondta, hogy:
- Lóg.
És a hang folytatta, hogy:
- Na látja, amíg maga a vécében szórakozott a mamikával,
ez kötött egy csomót, ami körbefont egy egyenest,
az üres fejét belehajtotta egy kerekbe, Vizi,
és elrúgta azt, amin állt, és csak fityeg, mint maga, Vizi.
Na ne tegyen úgy, mintha nem fityegne.
Mi kell még magának!
Aztán rikácsolva valaki, hogy:
- Mi az, hogy nem indulnak!
Hát ide nem érkeznek és nem is indulnak.
Hát mióta várom itt, hogy integethessek valaki után,
de még nem láttam távolodó vonatlámpákat.
És a bankettezők, a bankettezők?
Halmos, ti mióta banketteztek itt?
És Halmos egy asztal sarkára támaszkodva mondta,
hogy:
- Az Isten tudja, de bankettezünk egy jó ideje.
Még egy hang pedig azt mondta, hogy:
- Hát szóval nem indulnak, könnyű az asztalokra ugrálni.
És a kínos csendet a dizőz törte meg,
intett a zenekarnak, odalépett a mikrofonokhoz,
és mondta, hogy:
- Mikrofonpróba, egy, kettő, három, kedves közönségem
Én önt várni fogom
egy pályaudvaron,
egy füstös étterem
Végre megérkezett a pop koronázatlan királynőjének, Dua Lipának harmadik nagylemeze, a Radical Optimism, amely 11 dalból áll. Az énekesnő egyedüllétét kiemelő album első felvétele beszédesen az „End Of An Era” (azaz: egy éra vége) címet viseli és olyan slágerek gyűjteménye, mint a „Houdini”, a „Training Season” és az „Illusion”. Dua „pszichedelikus popként” írja le új lemezét, megjegyezve róla, hogy „olyan kiállások és különféle hangzások keveréke ez, amit ha csukott szemmel hallgatsz, akkor egy kész, vizuális világ tárul eléd”.
„Az albumot a szingliségem alatt írtam” – mondta el Dua. „Mindig valami vicces történettel érkeztem a stúdióba, és mindegyik más-más dalt inspirált. Van egy lazaság és őszinteség, ami korábban nem volt meg bennem.”
Az album elkészítésekor a világsztár olyan kivételes művészekkel dolgozott együtt, mint Caroline Ailin (Dua Lipa: New Rules), Danny L. Harle (Caroline Polachek, Charli XCX), Tobias Jesso Jr. (Adele) és Kevin Parker, akit művésznevén Tame Impalaként ismerhet a nagyvilág.
Dua hozzátette: „Mindenki háttere és munkamódszerei jól összeálltak barátként és zeneileg is.” Így folytatta: „Nagyon nyitottak voltunk egymással, és úgy éreztem abban a szobában, hogy sebezhető lehetek, és szabadon beszélhetek a tapasztalataimról. Ennek a zeneisége olyan gazdagnak és izgalmasnak hatott, és szerettem volna ebben teljesen elmerülni és részese lenni.”
A Dua önfelfedezése által ihletett Radical Optimism egy olyan anyag, amelyben értelmet nyer a tiszta öröm és boldogság megélése azokban a helyzetekben is, amelyeket korábban lehetetlennek tűnt elfogadnunk.
A 11 szám közül egy igazán mély jelentésű, a „These Walls” kapott fókuszt a Spotifyon, amelyről elárulta az énekesnő a Zane Lowe-nak adott, nemrég közzétett interjújában, hogy:
„Van ez a közhely, hogy "ó, ha ezek a falak beszélni tudnának, tudod, mit mondanának". Szerintem érezhető az az energia, amikor besétálsz egy szobába és két ember veszekedett, vagy ideges.”
„Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen az a beszélgetés, amit senki sem akar, de meg kell tenni, valakinek ki kell szállnia, és bármennyire is fájdalmas, ez általában megfelelő okok miatt történik, mert rólad van szó, és a megérzésed mindig megmondja, hogy valami jó vagy nem…”
Íme a Radical Optimism dallistája:
1. End Of An Era
2. Houdini
3. Training Season
4. These Walls
5. Whatcha Doing
6. French Exit
7. Illusion
8. Falling Forever
9. Anything For Love
10. Maria
11. Happy For You
Fotók: Dua Lipa
