|
|
|
| Előadó: | Dr. Herz (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bródy János Müller Péter Sziámi |
|
Tolcsvay Nagy László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
Papa? Ciao!
Papikám, mikor születtem én?
Azt tudom, de délelőtt vagy délután?
Délután, azt mondod délután?
Akkor én most férjhez megyek!
Halló, papa, figyelj rám,
nem értem én sem azt, hogy mi ez az érzés.
Halló, papa, ne szólj rám,
ne mond, hogy érthetetlen az, ami történt.
A szerelem pillanatát, a szerelem pillanatát,
ha szíven üt, ne magyarázd.
Hisz boldog a szív, ami fáj,
csak arra figyelj, ami vár.
(Próza):
- Várj, adom a fiút!
- Uram, üdvözlöm az éteren át.
Elnézést, de föl vagyok kavarva.
- Halló, itt Olivér.
Uram, ön megfogta az Isten lábát.
Az ön veje egy zseniális kozmikus.
Nem komikus, az én vagyok, - Hehe, ez hörög -
- Add ide te hólyag!
Jó estét drága elnök úr.
Én, mint tapasztalt asszony mondom önnek,
jó helyre repült a kismadár.
Halló, papa, figyelj rám,
nem értem én sem azt, hogy hova kerültem.
Halló, papa, ne szólj rám,
amit most mondanék, tán érthetetlen.
A szerelem pillanatát, a szerelem pillanatát,
ha szíven üt, ne magyarázd.
Hisz boldog a szív, ami fáj,
csak arra figyelj, ami vár.
Nem a tenger vált széjjel,
nem a föld fordult fel,
és a Nap sem állt meg a fejem fölött,
mint egy intő égi jel.
Csak egy véletlen varázs,
ez a nagy találkozás.
Csak egy hétköznapi csoda,
ami szép, ami jó.
Csak egy hétköznapi csoda,
ami el nem mondható.
Halló, papa, ide figyelj,
van itt egy ismeretlen, különös ember.
Halló papa, ne szólj rám,
nem értem én sem azt, hogy miért pont ő kell.
A szerelem pillanatát, a szerelem pillanatát,
ha szíven üt, ne magyarázd,
Hisz boldog a szív, ami fáj,
csak arra figyelj, ami vár.
Nem a tenger vált széjjel,
nem a föld fordult fel,
És a Nap sem állt meg a fejem fölött,
mint egy intő égi jel.
Csak egy véletlen varázs,
ez a nagy találkozás.
Csak egy hétköznapi csoda,
ami szép, ami jó.
Csak egy hétköznapi csoda,
ami el nem mondható.
Csak egy hétköznapi csoda,
ami el nem mondha-
ami el nem mondha-
ami el nem mondha-
ami el nem mondható.
Hétköznapi csoda.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
