|
|
|
| Előadó: | Ludditák |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gerdesits Ferenc Vastag Gábor Mezei András Bacsa Gyula Mozsolits Róbert Fiáth Marianna Fiáth Titanilla |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A fapadoson kaffog a vulkánfíber
koffer, lelépek, mint az ukrán díler,
kit az utcán csíp el a kajfere.
Csoffadt fejemből nyáron mindent duplán szív el
a fővárosi zaj-zene.
Kopni, de hova? A kérdéssel csak szopni lehet,
koppansz. Mint szemedet az Oakley keret,
mint a személyiségedet a Szondi-lelet,
agytágítókkal berekeszt e lonely planet.
És busszal, százhússzal, fuxszal megrakodva,
mindegy, hogy full az aszfalt vagy terrakotta:
csakis a belső sávban húz a horda,
nyugat felé zúz el, hogy végig terrorkodja.
Mindenki fogja magát, gyerünk, hozd a kafát,
üdvözöld a londoni miszter Musztafát!
Vedeljük velük együtt, yo, a vodka ruszkaját,
remélem, hogy nem csak feka vega hoz kaját!
Ref.: Gyorsan fizess be a Tour de Westre,
ha nem tetszik a Nyugat, hát húzz keletre!
Innen nézve semmi sincsen hú de messze,
de vigyázz, nagy a világ, el ne vessz te!
Ha ez sem, az sem jó, hát az se tesz be:
fogjad magad, utazz Budapestről Budapestre!
Egy pesti szuvenírt, azt mindenképp szerezz be,
amin a Parlament előtt a Duna megy keresztbe!
A transzért féktelenül, mint Sandra Bullock,
gépre ül az ember, mert marha fullos,
és bamba-boldog, hogy mantrahurkok-
kal a száján Goán is csak standra kullog.
Kellett a Kelet, de túl sok a kultúrsokk,
jöhet New York meg a szeptemberi kontúrok!
Lehet, kontár vagyok, itt hiányzik a kantár ma,
ha mehet minden kontra, ki vagyok én a kaptárba'?
A berliner, az nemtelen, a wiener meg jellegtelen,
a parisient nem tudom, mér szeretem, de szeretem.
A rákollót is megeszem, pelikánzsírral fűszerezem,
leöblítem pastisszal – öregem, ezt nevezem!
És bírom a baszkot, olla, finom a hash ott,
főleg, mióta nem viselnek annyi maszkot.
Dobd el a ballasztot, hej, szabadulj fel,
Budapesten kívül van még vagy húszezer hely!
Ref.
Maradok a valagamon, alap a rosszkedv,
az alakuló planéta egy Galapagos lett.
Hogy Berlin alter-e, és raszta pár gyerek?
A fain arcok mind egy szálig gastarbeiterek.
Rajta! Átmegyek a kontinens belsején,
vonultam én eleget május elsején.
Ne ájulj elfelé, a vigyázó szem leragad,
kabbe Párizs, hobbitüntető-lerakat!
Mondtam már húszezerszer, valahogy mégsem az kell,
semmilyen harsány szín, csakis a pasztell,
na nehogy má’a hangulatot ezzel baszd el,
minden utat gyorsan mondj le, vagy szalassz el!
Maradj a seggeden, és nevezzenek restnek,
Budáról a hülyék evezzenek csak Pestnek,
ha az kell, ne utazz, az rossz a testnek.
Nyugi, minden várost elnevezhetsz Budapestnek!
Ref. x3
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
