|
|
|
| Előadó: | Ludditák |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fiáth Marianna Fiáth Titanilla |
|
Jakab Zsolt Kondor Péter Bihari Balázs |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
Beleuntam a narkóba,
lecsúsznék a Marcoba,
bárhova, a barkochba,
hogy mi lesz ma, és szóba
ki jöhet, hű, a lista elég short,
látatlanban belövöm az anyaggal a műsort.
A pesti est, mint tudjuk, igen tarka,
a Kispál-, az Anima- és a Hiperkarma-tengely,
aha, masszívabban áll, mint a Bornemissza Gergely,
meg az egri vár is, nincs rivális,
irreális, hogy újat csak a következő millenáris
hoz, de én MOST élek-halok itt, mert ez a rendelet,
csak hát a rendületlenségből hová lett a lendület?
Refr.: Moslék ország, utolsó a sorban,
Tudom, hogy utolsó, de élen jár a sportban!
Moslékot, hogy alhass, hadd nőjön az alhas,
a lugasba meg odaszart a csodaszarvas.
Csak teraszok, presszók, Tescók, diszkók,
a Tilos az Á-n tetkó: Zappa Café, disznók.
Jó, Bépé nem Frisco, na, arról nincs szó,
inkább egy vicc, jó, hogy dagadhat a cickó,
meg nice place, let’s go, inkább horkolok az ágyon,
a fővárosban sem jobb, mint a Hortobágyon.
Klassz ország, csak borszag,
csak a guszta puszta,
és attól, hogy manapság a Gusztáv is raszta
asszed több lett? Egy pöttyet töppedt,
mint a bioszalbumba’ a bagolyköpet,
csak szöveg, hogy minden jöhet,
azt’ egy tegért rádverik az erényövet,
szerintem „Írd tele az utcákat, és fogalmazd át a térképet,
és a mérhetetlen túlzásokban ne tarts semmi mértéket!”
Refr.
Spricc, azt’ sipirc, seperc alatt
serceg a vakolat, még makulátlan, tetoválom a falat.
Kalap-kabát, szevasz, ez ma már csak retró,
dzssss, jöhet a metró, szúrja a szemed, jó,
a tegem, hogy FIAT,
bibibíííí, én se reklamálhatok a reklámok miatt.
Jelents fel! De vágod, hogy csupán a gittet rágod,
jobb ha a villamos ablakán át csak a csipszet látod?
Te ne mondd meg nekem azt, hogy milyen legyek,
mint a legyek, szaporodnak az üveghegyek
a szitibe’, de senki se kérdi, hogy „Titike,
jó ez így, mit szólsz, na elég sármos?”,
hát ebben sáros az egész város,
hogy nem fújhatsz, nem szívhatsz, csak igazgatnak,
kávéhoz cigi? Harminc ronggyal szívathatnak,
de glória Pannónia, az egész pusztul,
ha a jognak asztala a komposzton posztol.
Refr.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
