|
|
|
| Előadó: | Ludditák |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fiáth Marianna Fiáth Titanilla |
|
Jakab Zsolt Kondor Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
Szasztok Woodstock-, szasztok Woodstock-,
szasztok Woodstock-arcok, mé’ nem húztok el,
már túl sokan el-, el- ellenségek,
mer ellestétek az LSD-ket, meg más kelléket
a sixtiből, a peace-hisztiből,
és a hippibőr comfortable.
Téged reggel a vekker is Jack Kerouac-kel kelt,
mer így kell telt, nem eltolt, jól kitervelt elvet élni.
Nem elvetélni, mint egy Teréz anya,
megvált a bevált trapézgatya.
Asszed a Noé-bárka a te magánzárkád,
Csak mer a gurud egyben a kabátmárkád?
Nem kell több rizsa, gizdák, jóó?
A dídzsénk nem a RZA, de nem is az Oriza Triznyák
Hoppá, hippi ez egy hip-hop-páros,
hoppá, a HP meg kerékpáros,
hoppá, hippi, ez most nem hepi,
mindjárt berobban a sleppednek a meglepi:
csak hogy tudd, kit szívass agyonra,
tedd a szimatszatyorra a Ludd-jelet, mer’ a beled
kicsavarom-betekerem ahogy a Zsidró csinálja,
úgy disztrojkodok, mint a Vidróczki nyája.
Refr.: A rém bóvli Rainbow-t bírod, én meg a Rambót,
ne kerüld ki barátom a karambolt:
ha neked peace, nekem pissz,
ez vicc, na passz, szevasz, itt csak te veszítsz!
Szasztok Woodstock-, szasztok Woodstock-,
szasztok Woodstock-arcok, még kiosztok egy boltot,
mer volt ott velünk valami gáz,
és asziszem, hogy titeket e cég ruház.
Keleti kábulat, a neve is rámutat,
ha kimondom ráfarag az együttes, hát marad
a kritika az anonim enemire,
de közbe’ tudod, hogy gondolok valamire.
A multikultiból maradt a multi,
bár kult is van még, de lelapult,
csak a boltpult volt jó, mert megalakult
az alakulatunk a Luddita-legenda:
két túlteljesítő exeladó gründolta a hip-hop bandát,
még az Ambrus Attilát is tequilára térítették volna át,
ha nekilátna, hogy Buda, s a nagyvilág
egy nagy családdal legyen szegényebb:
kényes a lényeg, de ha megérted
az üzenetet, rájössz, hogy túl sok volt a jóból:
töröld ki a hippiket az evolúcióból!
Töröld ki a sixtiket az evolúcióból!
Refr.
Nálad egy vizit inkvizícióhoz vezetne, de
kezet rá a kezembe, hogy neked nem teszek keresztbe.
Szólj rám, hogyha tévednék,
de mintha veled eltévednék,
mer azt mondod flowers,
de mindenkit átversz.
Fejeden a békejel,
de a melód jól tejel.
Itt a buddhaülés –
budai ház, gutaütés.
Ez használ, télleg?
Nem ez az asztrállélek az, ami kasztrál téged?
Pedig kell a love: ezt nyomja az agyadba a Sony walkman,
de akkor már inkább a Johnny Rotten.
És itt a Thaiföld, én meg a tejfölt
törlöm a számról, mer szégyennel eltölt:
neked gurud, nekem csak hurut-,
vagy inkább herótom van a tudatomban,
én megpróbálok meditálni katatonban.
Refr.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
