|
|
|
| Előadó: | Hősök |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
a sorok közt önmagamat keresem
itt minden az aminek látszik
ez a káoszban a csend
egyik dologból a másik
egyre hidegebb szelek fújnak
így tehát lassabb lett az élet
mindig jön helyetted újabb
csak a csend temploma éltet (2x)
a házakból szűrődik az ütem, a falakból szól
mindig inspirál a csend, akkor mindent lát a szem
a dunai fények vissza csillannak a hegy egyre magasabb
minden pillanattal okosabb, csak figyelem a várost
a gazdagot, a napszámost megszállt minden most
ha átszelem a tengert, mi lesz a szerepem?én a szellem
a hitem az életem tudod te is, hiszen mondtam
túl sok a nyomás rajtam, semmi sincs ingyen
mindig baj van, küzdök ellene, küzdök ellene
lehetek a legnagyobb költő, mégsem biztos a jövő
cikázó szél a tengerparton nem jó így úgy gondolom
labilis poszt de az utolsó villamos majd hazavisz
lángoló ametiszt igen nem volt rossz a film
késő esti popkorn késő esti rím
mindig este, mikor lassan mennek el a fények
az emberek arcukba nézek talán így a legnehezebb
mégis látom ahogy mosolyogsz a felkelő nap felé
sugár koszorú leszel a ködben és így minden a szemé
nem értem hová rohan az egész elhidegült világ
a törzsek elfordultak egymástól, mindenki kutatja a hibát,keresve
ha nem akarod ne szeress, csak értsd meg amit mondok
tudom mitől leszek boldog... na és te?
1873, csak a számat tátom, létre jött egy álom
az előzményeket nem bánom
harmonikus városkép, koszos utcák, koszos terek
mikor a fények kigyulladnak, tágra nyitódnak a szemek
a város remeg, súlyos szenvedések, károk
sokáig megalázónak tűnt..
szerte foszlik az álom sok mindent nem látok
mégis szeretem, örökké tartó szerelem
ajándék számomra az élettel, mit élhettem
a helyzet változik, egyszer fent és egyszer lent
mennyi szem de a harcos mindig ment
sokan fekszenek ott lent, újabb generációk jönnek
egyre magasabbra törnek a szabályokra köpnek
gyönyörű látkép újabb ötlet
én is kitűzöm a zászlót a budai-hegyre,
**** színfolt a szépség elvarázsolt
a sok pusztításért kár volt, a háttér pártolt
a törvény sosem gátolt
sokszor hagytuk magára, mégis mindig ápolt
Demoklész kardja lesújthat arra, ki megpróbálja beszennyezni,
vesztét akarja
nem csak mende-monda, sok ember véleménye
**** szilaj győzelem nem biztos hogy megérte
a sorok közt önmagamat keresem
itt minden az aminek látszik
ez a káoszban a csend
egyik dologból a másik
egyre hidegebb szelek fújnak
így tehát lassabb lett az élet
mindig jön helyetted újabb
csak a csend temploma éltet (2x)
fekete és fehér minden, mint jing és jang
vagy üvegpalota, vagy pedig hugyszagú **
vagy pénzes öltöny kell, vagy pedig lecsúszott ***
néha jobb lenne egy barlang, mint ez
minden napom egy teszt ** egy kis casht
külön utakat járnak, mindkettő nyomában árnyak
Maugli vagyok ebben a beton dzsungelben
Csak itt nincsen Bagira, hogy a bajból kisegítsen
Mégis szeretem a várost, bár belülről rohad
Mégis szeretem a várost, bár a falak rabért tapad
De mégis szeretem a várost, bár a pénzt minden megmozgat
Mégis szeretem a várost, mert itt kapok jót és rosszat
Belvárosi falak közt élet és halál lüktet
Mindig előre figyelsz, mégis a hátad kell, hogy nézzed
Rémeket látok, Metropoliszi átok
Az éjszakai **, a lábamon alig állok
Minden sarkon egy *** , bárcsak 19 év telt el
Mégis sokszor láttam a napot hogyan kell fel
Hófehér nyáj közt örök fekete bárány
Az élet keményített, mint egy gyémánt vagy a márvány
Nappal vagy éjjel, teli emlékkel
Keresed a várost, egyre távolabb nézel
Érzed, hogy a hold fénye simogat, a múlt szava hívogat
Egyre több lett a gondolat
A víz tükrén ezüstszínű sáv pompázik
Sok ember cikázik, a jelre ringatózik
**utak kötik össze Budát és Pestet
A látvány pedig tetszhet a szem tovább vezet
Részletekbe belemerül, a lábam előtt elterül
Ismerős füst és ami mellettem felcsendül
A testem csak szédül, az élet lüktet
Egy perc szünet, aztán minden újra mehet
Megállás nélkül halad, mindenki azt hiszi szabad
Amit magadba szívtál, az örökké veled marad
a sorok közt önmagamat keresem
itt minden az aminek látszik
ez a káoszban a csend
egyik dologból a másik
egyre hidegebb szelek fújnak
így tehát lassabb lett az élet
mindig jön helyetted újabb
csak a csend temploma éltet (2x)
A 2024-es párizsi olimpia alkalmából írt vadonatúj dalát adta elő Pély Barna és zenekara a könnyűzenei elismerések június 8-i átadásán az A38 Hajón. A Petőfi Zenei Díjátadó nézői premierként láthatták az MTVA által a dalhoz készített klipet. A Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, Artisjus-díjas énekes-gitáros-dalszerző a magyar olimpikonok és paralimpikonok előtt tiszteleg a különleges produkcióval.
A magyar sportolóknak és sportrajongóknak készített dalt Pély Barna a nyári olimpiai játékok alkalmából.
A Tűzzel, szívvel, szenvedéllyel című szerzeményt a Petőfi Zenei Díjátadó extra produkciójaként hallhatta először a közönség és végigkíséri majd a júliusban kezdődő, a közmédia sportcsatornáin követhető világeseményt, győzelemre buzdítva a sportolókat és összekovácsolva a szurkolókat.
Az „olimpiai induló” zenéjét Pély Barna szerezte, szövegét Veres Tamással és Pély-Nagy Évával írta. A dalhoz az MTVA készített videóklipet a jövő nagy tehetségeinek szereplésével, amely premierként volt látható a Pély Barna Band előadása alatt.
Az dal premierként hangzott el a szombaton 19:40-kor kezdődő Petőfi Zenei Díjátadón, a meglepetések fokozására vonósokkal és vokalistákkal kiegészülve adta elő a Pély Barna Band. A nagyszabású eseményen kilenc kategóriában vehettek át elismerést a magyar könnyűzenei élet kiválóságai. Az ünnepségen Pély Barna mellett fellépett A Dal 2024 győztes produkcióját előadó László Evelin, valamint közösen állt színpadra Nagy Adri, a Here We Are és a Phoenix RT.
Fotó: MTVA/Csöndör Kinga
