|
|
|
| Előadó: | Evita |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor Lloyd-webber Andrew Rice Timothy Miles Bindon |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Eva:
Nézz rám, Buenos Aires!
Nézd hát, hogy mire jut egy valamirevaló lány!
Kell, hogy megcsodálj!
Csak te kellesz, Buenos Aires!
Dobj fel, oly magasra, hol soha nem járt senki még!
Hozzunk össze egy kis sztárparádét!
Ez a fény, ez a vágy, ez a zaj, ez a tánc, igen, ez kell!
Ahogy ég, ahogy száll, ahogy zúg, ahogy fáj, nekem így kell!
Érints meg! Emelj fel, vagy taposs el,
Bármit tehetsz, nem hagylak el úgysem!
Hello, Buenos Aires!
Mit szólsz? No valld be, hogy az ajánlatom nem is rossz!
Kezdjük hát a showt!
Ez a vad rohanás, csupa tűz-ragyogás, itt ég bennem!
De ha adsz, sokat adj, ahogy élsz, ami vagy, így kell minden!
Kell a fény, és kell a tündöklés, a földhözragadt élet nekem kevés!
Nézz rám, Buenos Aires!
Mit szólsz? Ma éjjel itt te leszel a közönség!
Végre láthatsz egy kis sztárparádét!
És ha túllépnék mindenen, hullócsillagként égjek el!
Csodálnod kell, míg élek!
És ha utam majd véget ér, jöjj el megfáradt szívemért!
Adj nyugalmat majd és békét!
Che:
1935. február 9-én, Buenos Airesben a nagy társadalmi esemény az argentin – angol lovaspóló meccs. A brit nagykövet – élve az alkalommal – így nyilatkozott:
“E boldog országban ismeretlenek a szociális gondok. A liberalizmus és a stabilitás ékes bizonyítéka e kiemelkedő sportesemény.”
Együtt, mindenki, kinn a pólópályán!
“Ragyogás, rózsaillat, káprázat, Harrods-modellek, gyémántok, kristálypoharak, import borok, a legnépszerűbb emberek Angliából és Franciaországból.”
És a meccs eredménye? “Oh, yes! Egy nulla az argentinok javára. Csapatunk leszerepelt” – mutatott rá a brit nagykövet, igazi sportemberhez méltó őszinteséggel.
Eva:
Ez a tűz, ez a láz, ez a nagy lobogás mindent elér!
Csupa vér, csupa szív, ami vár, ami hív, a nagy remény!
Szállj be hát, ez az üzlet közös lesz!
Nem fizetsz rá, nem jársz rosszul te sem!
Rio de la Plata, Florida, Riviéra, Bahama és Monaco!
Rám vár minden jó!
Nézz rám, Buenos Aires!
Mit szólsz? Ma éjjel itt te leszel a közönség!
Végre láthatsz egy kis…
Végre láthatsz egy kis…
Végre láthatsz egy kis sztárparádét!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
