|
|
|
| Előadó: | Sub Bass Monster |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Igen a téma, mint annyiszor már megint a nők
Na elsúgom most hogy okozd a bökkenőt
Mitől van az, hogy egyenesen lehengerel,
Ha mindig más nő mellett ébredek fel.
Amíg a csajokon a csomagolás kevésbé feszes,
a férfi ember gyerek rendkívül eszes
De repül az idő, az ember mindent kinő
És egyszerűbb lesz mint a pattintó kő.
Egyszerűen minden nő szép (ez a baj)
És szívesen megismerném mindet (ajjajjj)
De az első nő ennyit szól: -Nézz a tükörbe!
És ekkor csap körbe a tér-idő görbe
A Föld nevű planéta biztosít helyet,
Úgy probléma csak az idővel lehet,
Féltem is hogy valamitől majd magam megfosztom,
De megjött az ötlet: az időt beosztom!
2x
Egy rendes ember mindig más mellett kel
Minden nap más mellett ébred fel
Így nincs vele gond hogy tényleg megfel e?
És pont ettől marad finom a reggel
Kelés... még a név is bizarr, hát akkor mért olyan különös,
Hogyha engem zavar?
Ezt tetézi, ha az ember megérzi,
Hogy az állandóság lassan kivégzi
De álljunk csak meg! Hiszen nem hülye Szabika!
Nem vagyok mártír, de nem is vesznek palira.
A maradjunk együtt lemez eléggé karcos,
Én meg elszántabb vagyok mint 100 szabadságharcos.
A sok szabad falat kizárja eleve,
Hogy semmissé váljon az újdonság ereje
Mára már az is mindenkinél alap,
Hogy a csábító dolgokra ráharap.
És ha már megvan az áldozat, beindul az ösztön,
A tenyeremen hordom, vagy tejbe fürösztöm?
Vagy bármit csak legyen rá alkalom,
Szőröstül-bőröstül felfalom!
2x
Egy rendes ember mindig más mellett kel
Minden nap más mellett ébred fel
Így nincs vele gond hogy tényleg megfelel e?
És pont ettől marad finom a reggel
A nőktől nem szép ez az egyet nem értés,
Ők egyet nem értenek és ezeknek kérdés
Hogy mért vagyok ilyen? meg hogy mért teszed?
De hölgyeim! Én az igazit keresem!
Kicsit furcsán tudom semmi kétség,
A szándék jó, így enyhül a vétség
És hogy mért kellenek nekem ehhez nőhegyek?
Manapság az is bűn, hogyha biztosra megyek?
Ez csak egy selejtező, ez csak egy torna
Sok-sok hunci, sok kerek forma,
Ha mindegyiket kitartóan tesztelem,
A sok szenvedésért a jutalmam elnyerem.
Ha valahol sántít ez a magyarázat,
Egy ital mellett kamuzhatok nekik 100-at
A természet rendje tudod így van rendbe,
Az erősebb mond igent a gyengébb nemre.
4x
Egy rendes ember mindig más mellett kel
Minden nap más mellett ébred fel
Így nincs vele gond hogy tényleg megfelel e?
És pont ettől marad finom a reggel
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
