|
|
|
| Előadó: | Sub Bass Monster |
|---|---|
| Album: | Sub Bass Monster |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 5:40 |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Sub Bass Monster |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
REF: (2x)
Az elsőtől mindenkinek úúú de klassz a kedve.
A második a rossz dolgokat varázsolja szebbre.
A harmadikat követi még legalább négy vagy öt,
mert ha minden szép meg jó, az ember párat csak belök.
Na gyere igyál velem amég ezt neked szövegelem
hiszen a dal miatt az alkohol kihagyhatatlan elem
és hogy hiteles legyél, szívvel lélekkel nyelem,
ha pohár van a kezedben melletted a helyem.
Talán nemismered a szesz honnan is ered
na neee nem a sörcsapból hey elittad az eszed?!
A pohárba csak ezegyszer öntsünk tiszta vizet
bár elhiheted mostanában nem csináltam ilyet...
Több ezer éve amikor pár gyümölcs megerjedt,
az emberünk rágerjedt és kiagyalt egy tervet.
Szerzett egy edényt nehogy kárba vesszen
és boldogan éldegélt az így feltalált szesszel.
De így még nem ért véget mivel az ember néha téved,
a tökéletesítésnek szentelt jónéhány évet,
meg önfeláldozást és sok-sok leleményt,
hát emígyen kaptuk ezt a mesés nyeleményt!
REF 2x
Hatalmas a skála amit az ember szeme szája
hmm megkívánna azt egyből megpijázza
és ahogy a jól bevált gyakorlat mutatja
nem igen iszunk többet mint amennyire futja.
A sláger szinte örök: borok pálinkák meg sörök.
Ebből iszok, ebből kortyolok, ebből meg belökök.
Egy kupicát, egy pikolót, egy korsót vagy bármennyit
a lényeg, hogy a szomjúságon legyen ami enyhít!
És erre van alkalom pia meg egy halom,
legyen az füstüs talpon álló vagy egy puccos szivarszalon.
Én élvezem de nagyon, a piát ott nem hagyom -sohaaa!-
inkább a villám súlytson agyon!
A vagyon ha engedi szerintem az nem bűn,
hogy még egyet töltök és lecsúszik egy „Bourbon”.
Tüstént tüskét kérek: -Megkapom még ma?
De nagyon is úgyfest, hogy ennek a felesem tréfa!
REF 2x
Ott vagyok a spiccen, egy sör ciccen,
a mozgás kordinációm túlszárnyal a viccen.
A padló inbolyog, a pultos fincsorog,
de én még határozottan tudom, hogy baromi jólvagyok!Úgyhogy ha addig is élek
mindenből kettőt kérek s ha a térdek össze érnek maximum majd egyet lépek.
Hiszen a lényeg, hogy sose maradjak szomjan
vagy ha mégis akkor nyomban legyen amivel oltsam.
Hogy bontsam a söröket, hogy legyűrjem a köröket,
hogy halmozzam e palackba zárt csodás földi örömet:
a folyékony mannát testvér mind halálig!
Felis töltöm magam úgy körülbelül állig!
És ha már mennisem bírok, állnisem állok,
de ízlelni még igen így a pulthoz botorkálok,
kikérem az utolsót, kell még egy ráadás
mert tudom jól a legrondább halál a kiszáradás!
REF 4x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
