|
|
|
| Előadó: | Emil.Rulez! |
|---|---|
| Album: | Hisztis |
| Megjelenés: | 2003 |
| Hossz: | 4:01 |
| Szövegírók: |
Hegyi György Faltay Csaba |
|
Hegyi György Hajós András Verasztó Gyula |
|
| Kiadó: | Twelvetones Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Oké, írjuk egy számot, na jó
Legyen a klippen mondjuk egy rabló
Aki legyen nő
És orruknál fogva
Vezesse a zsarukat
És néha nyafogva
És affektálva
Raboljon postát
És egy mozdulattal
Ugorja most át a fogda falát
Mert erős, mint atom
És ahogy futva elindul
Legyen a falon
Valami graffiti is
Egy jópofa rímmel
Ami éppen ehhez a sztorihoz stimmel
Ahogy menekül a nő
Látsszon a melle
És a térde meg a válla is legyen leverve
Csak egy horzsolás
De látsszon, hogy fáj
És rohanás közben változzon a táj
Legyen sziréna a klippen és legyen izgis
A rablónő neve meg legyen Hisztys
Rff:
Hisztys, a rabolónő
Hisztys, a rabolónő
Hisztys, a rabolónő
Hisztys, kirabolónő
Aztán változzon a kép
Lássunk egy monitort és egy szekrényt
Amit az ajtóhoz odatolt hősnőnk,
Aki most épp a hálón
Keresi párját
És néha vádlón nézzen az órára és legyen csend
Csak egy fekete macska osonjon bent a szobában
Ahova bújt a nő
És rohanjon körbe-körbe az idő
És újabb snittel nézzük kintről
Ahogy halkan osonva egy csomó rendőr
Körbevesz egy néma házat és vár
És látsszon a képen, hogy tele a tár
Rff.
És a klipnek persze úgy legyen vége
Hogy a csajnak valahogy sikerül végre
Egy entert nyomni és legyen nagy fény
Derüljön ki, hogy ő egy űrlény
És ugorjon fejest a képernyőbe
Pont, amikor a szobába először lő be egy ideges rendőr
A tűzparancs előtt
És szegény macska, akit így lelőtt
Segélykérőn nézzen a nőre
Azaz az asztalon álló képrernyőre
Ahonnan nyúljon egy kéz a macskáér
És ahogy a macskához hozzáér
Változzon a macska is űrlénnyé végre
És húzzanak együtt a jó fenébe
Mi adjunk el a lemezből tízezer-százat
Míg a rendőrök szitává lövik a házat
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
