|
|
|
| Előadó: | Deego |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Deego Halpert Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Emberek veled együtt ők is részletek
A Föld egy képlet mi bent a tételek
Életek képzetek a képzeletek
Részletekben ezek múlnak el te veled
Strófa
Pillanatok pillantások bevillanások
Érzések emberek értékek krónikások
Vagyunk mind bárhova nézel, mit érzel
Téged jellemez: egy társadalomban a képed
Csak egy mozaik a szavaink a gondolataink
Elmúló mozzanataink érzelmi eszmei hadaink
A tavalyinál jobban kevesebb gondban
Élnénk messze innen mézédes álmokban
Ezek részletek érzéki képletek
Határozzák létedet egyedi életed
Tükrökben a képedet amit csak te látsz
Minek a gondolat mond amit csak te vársz?
A temetők az elfedők a nevelők
Szerelmek szeretők a kinevető emberek
Csak részletek csak képletek
Ezek zavaró tényezők zavaró életek
Refrén.
Strófa
Létek képek elemek tények
Számok évek adatok népek
Életek mitől féltetek reméltetek
Életek mikről áttértetek így mások letettek
Változások emberi tartozások
Hivatkozások lélekben elvonatkoztatások
A törpék félnek míg az óriások
Élnek remélnek
Bezárva szavakba bezárva haragba
Bezárva maradok egy más fajta alakba
Hiszek az adatban jó szót nem darabban mérek
Én is ugyanúgy mint a törpék félek
Az óriások között maradok óriás
Egy törpe lelkével
A régi eszmével leszek majd óriás
Így leszek majd végül a törpék közt krónikás
Refrén.
Strófa
Elmúlok én is de visszatérek mégis
Fenn álló tézis, hogy lenyúl majd egy kéz is
Értetek második életet nem kértetek
Mégis a létetek mi adja ezt
Nektek kik fogat rosszra fentek elmentek
Rég elfakult már a fény a kép
Nem jön kézre kéz
Hiába telik évre év a gonosz révbe ér
(héé) Elszakadtok a valóságtól
elszaladtatok egymástól, barátságtól
hiába várod ez nem pártol nálatok
letakart szemekkel ezt sohasem láthatod
Bevárhatod a csordát az átlagot
Elnézhetsz dolgokat vagy be is láthatod
Te is láthatod ugyanúgy élünk
Rosszallunk, nevetünk, félre lépünk
Mások elől mások kárára
Törünk előre egy újabb pályára
Egy másik sztrádára- magasabb fokozat
Ahol nem számít rég az ok csak az okozat
A képek a szemekben csak kételyek
Az élet az erekben csak képzelet
A részletekben élek és múlok el
Gyertek kezek és vigyetek el
Refrén.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
