|
|
|
| Előadó: | Deego |
|---|---|
| Album: | Földalatti Siker |
| Megjelenés: | 2001 |
| Hossz: | 5:17 |
| Szövegírók: |
Deego Halpert Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Dope Beatz |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Há há te nem csak csinálod a hip-hop-ot
Hanem te vagy a hip-hop
És mindenki aki bent van a témában és mozog
Nagy üdvözlet és tisztelet
Ez itt Szombathely arca a hip-hop hangja
Igen igen igen igen igen
Amikor sokan azt mondják hogy hip-hop
Csak halandzsáznak de nem értik mit mond
De titkon remélik hogy talán az lehet az
Amit az ő agyuk rímekre szalaszt
Vagy a lábuk eltáncol a parkettán
Vagy az a srác aki markol egy festékes kannát
Talán de ez csak egy részleges része
A kultúra igaz és valós meséjének
Mindenről szól de nem csak a zenei részről
A graffiti-zésről a break-elésről
Nemcsak a dj-ről ez egy mentalitás
De nem úgy mint rengeteg zenében egy sötét látomás
Egy áldomás már annak aki szereti
Na és fejlesztgeti de főként tiszteli
Nem rébusz mégis sokan eltévedtek benne
A zenei ösvényen rossz fele mentek
Feléjük nincs üzenet ennyit nem ér az egész
A saját szarjukban fulladnak és ezzel kész
Refrén:
Igen itt a hip-hop (hip-hop)
Igen itt a hip-hop (hip-hop)
Az ajtó nyitva (hip-hop)
Gyerünk lépj be rajta x2
Összetartás ez egy változó dolog
Van akinek jót de van akinek rosszat hozott
Mindenkivel összetartani ez lenne jó
De rengeteg emberrel nem valósítható
Meg hisz csak egyetlen egy
Hiba kell hozzá és az egész nem megy
Ez érdekes de a helyzet tényleges pontja
Van kivel nem is érdemes
Freestyle a másik állandó dolog
De néha ezen is csak a fejemet fogom
Hisz ez nem arról szól hogy ki a leghülyébb
Ez egy verbális harc rögtönzött rím örlemény
Egy körlevél neked és nekem
Az mc-k szavait sem ártana tisztelned
Egy dj kéne minden mc mögé
Aki alapokat rakna a rímek köré
A rap-et földobná a zene a rapper meg a zenét
Kevés a dallam mégis sokmindent elért
A valódi muzsikák a föld alól jönnek
És a slágergyanús albumok há-há széttörnek
Refrén.
Magyar hip-hop kultúra nagy a tortúra
Mint egy szemétdomb úgy fel van túrva
Mindenki veri magát hogy ő a legjobb
Miért pont te vagy miért pont te vagy a legjobb
Az egyik lehetsz de nem a legfelső
Hisz minden mc valamiben egyenlő
Tudom nehéz az érzés ha nálad is van jobb
Azonban ez egy alapvető emberi dolog
Inkább arra figyelj hogy még fejlődnöd kell
A semmiből senki nem nőtt magasra fel
Hidd el ez az egyetlen cél
És nem az hogy olyat mondj amit magad sem remélsz
Megélsz talán két három évet
De ezután a stílus szeretetednek vége
Nem érted itt a legnagyobb gond
Hogy kevesen figyelnek ha valaki freestyle-t nyom
Vagy éppen táncol egy graffiti-t mázol
Vagy ha a dj a lemezen varázsol
Érdekes a dolog pedig egy földön élünk
De a szarok úgyis kihullnak majd végül
Kiszépül az igaz hip-hop arc
A területen nem lesz szemét és gaz
Üdvözlet és tisztelet
Mindenkinek ki öregbíti a hírnevet
Minden ceremóniamester b-boy és b-girl
Minden grenyósnak kik nem tűntek el a színről
Ezenkívül mindenkinek ki a stílusban mozog
És persze minden dj-nek ki a lemezeken forog
A hip-hop kapu nyitva belépni mindig lehet
A kulcs az egészhez tisztelet
Igen
A kulcs az egészhez tisztelet
Refrén.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
