|
|
|
| Előadó: | Deego |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Deego Halpert Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. Strófa
A srác a szobában ült szemében könnyek
Előre látta jól, hogy az emlékek rá törnek
Csalfa cselekkel beszőnek
Rád jönnek éjszakánként az életedre törnek
Lassan a szóval fel lassan, vigyázni kell
Lassan mint az életed ez is úgy múlik el
Érhet bárkit kár
Mert a jó és rossz mint két testvér kézen fogva törnek rád
Rám dőlnek a falak egy falat az életből
Ebből a kéjes édes méregből
Elég a tényekből nekem nem kell!
Mikor kérnek: Maradj! De te érzed menned kell
Elég a szavakból elég az arcokból
Eléget a tűz mindent belül önhatalomból
Csak egy vagyok a szakaszból egy Srác
Ne bántsd a gyereket még mindig nagyon fáj
Hiába látod az életem ne keltsd a képzetet
Ki mindent tud eléggé tévedett
Mond te érted ezt?! Ne bántsd a srácot
Én nem így akartam- sajnálom
Refrén.
Bárki bárhol megbántott
Benned belül félre látott rossz képek lelki károk
Mint egy rémálom nem látom, hiába várom: barátom sajnálom!
2. Strófa
Nem érzek- ez csak érdekes képzet
Múlnak az évek rád törnek képek
A szavak csak ékek különös népek
Lehetnek torzak de lehetnek szépek
Lehet nem érted de én is mint mindenki más
Ugyanúgy élem meg, mint egy villanást
Mert az élet nem más
Figyeld a pillantást egy apró szemvonást
Sajnállak téged a tettedért
Sajnálom magamat az elmúlt évekért
Azok kiknek magamért nem felelek meg
A jelszó ez volt: senki sem nevelhet meg!
Hé Minek is szólok ha valami bánt
Letagadod pedig neked is árt, neked is fáj
A barátod vagyok a jó szóért nem kár
Ugyanúgy mint nekem ez neked is jár
Együtt könnyebb a lány sem nevethet ki
Kinek kellesz de nem fog soha megérteni
Nem kell félteni, sajnálom
A számat nem hagyja el többé, ígérem: barátom
Refrén.
3. Strófa
Te aki támadsz a szavakkal
Te aki bármit kibírsz mert tisztában vagy magaddal
Vigyázz! Aki a legbiztosabb magában
Karóként fordítják vissza a szavába
Miért a lényeg fáj? Miért csak másért kár?
Mi értelme a szónak ha az csak bajjal jár?
Mond ez tényleg fáj? Vagy csak úgy érzem?
Ülök a téren a filmeket nézem
Az emberek a közhelyek a képzelet
Rám száll jön az élet a főterek
Megnyílnak a kapuk arcok kacagnak
Ablakok dőlnek ki hiába szaladnak
El, ez nem kell ez is úgy múlik el
Mint te magad vagy aki érted sír
Látod van aki bír és mégsem éli túl
Tapasztalattal minden túl bonyolult
Nem kell, hogy értsed ne is hallgass rám
Csak valami fáj valami bánt valamit látok
Barátok én is érzékelek
Mint a fényérzékenyek félek a naptól
Depresszáns tünetek az agyamban szünetekként
Hatolnak mélyen az ütemek ezekkel üzenek
Mégis kevesen értetek
Kevesen féltetek keveset értetek
Meg, kevesen tértetek meg
Túl keveset éltetek meg
Túl könnyen vesztek mindent akár egy árut
Nem számít ki mennyiért csak az mit árul
Mindenki bámul
De a szemekben a megfagyott vakság mindent elárul
Kitárul a fény mindkét kezemben
Mond te mit látsz a szememben?!
Refrén.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
