|
|
|
A szerepeket úgy unom már!
Szorít a keret.
Megy a hajtás!
Odakint egy új világ vár.
Szabad a terep!
Széthullás!
Tudod, arra vágyom nap, mint nap,
hogy a rám megírt korlát
csak egy kicsit
legyen tág!
Belevetni éjeken át
magam megint,
hogy újból érezzem az ösztön szagát!
MEGTENNI, CSAK MEGTENNI BÁRMI MÁST,
AMI NEM CSAK MEGSZOKÁS!
VELED MEGTENNI, MEGTENNI BÁRMI MÁST,
AMIT NEM NAGYON SZOKÁS!
A nevemet is mások adták,
nem az enyém,
csak egy sorszám!
Az agyamat beprogramozták
a legelején.
Van egy normám!
Mégis arra vágyom nap, mint nap,
hogy a rám megírt korlát
csak egy kicsit
legyen már tág!
Belevetni éjeken át
magam megint,
hogy újból érezzem az ösztön szagát!
MEGTENNI, CSAK MEGTENNI BÁRMI MÁST,
AMI NEM CSAK MEGSZOKÁS!
VELED MEGTENNI, MEGTENNI BÁRMI MÁST,
AMIT NEM NAGYON SZOKÁS!
Aki útra kelt a Földre,
tudom, mind csak arra vár,
talán választ kap most végre,
hogy itt az óra merre, hány!
De itt nincsen válasz, félek,
ez egy színjáték világ,
hol a főszerepre ítélt arcod
mások írják rád!
MEGTENNI, CSAK MEGTENNI BÁRMI MÁST,
AMI NEM CSAK MEGSZOKÁS!
VELED MEGTENNI, MEGTENNI BÁRMI MÁST,
AMIT NEM NAGYON SZOKÁS!
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
