|
|
|
| Előadó: | Varga Miklós |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Koltay Gergely |
|
Szűts István |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Folk-rock, rock-musical |
| Címkék: | Keressük! |
Jájojojájó,jájojo Jézu'
jájojojájo.jájojo Jézu'
jájojo,jájojo,Jézu'
jájojojájo,jájojo Jézu'
Küldd elém az írót: Mikes Kelement.
Magyar sors várt rá is - szögezd fel velem.
Küldd elém Zrínyi Miklóst, kinek elveszett a vára,
Szögezd velem együtt a Magyar Keresztfára.
Küldd elém az utazót: Kőrösi Csoma Sándort,
Ő sem maradhat le a Magyar Golgotáról.
Küldd, jöjjön hozzám,Gróf Széchenyi István,
A hídja mellett ott lesz ő is a Magyarok Keresztfáján.
Ott feszül a sorsunk a Magyar Golgotán
Ott feszül a sorsunk a Magyar Golgotán
Küldd el nekem, Petőfi minden csontját,
Megfeszítik őt is, hol a magyar sorsot írják.
Küldd elém a festőt: Csontvári Kosztkát,
Ki megálmodta a vásznon - önmaga keresztfáját.
Küldd elém a költőt: József Attilát,
Szögezd velem együtt, ő is kap keresztfát.
Küldd a zeneszerzőt: Bartók Bélát
Kiket a sors messze űzött, mind velem lesz a Keresztfán.
Ott feszül a sorsunk a Magyar Golgotán
Ott feszül a sorsunk a Magyar Golgotán
Jájojojájo,jájojo,Jézu',jájojojájo,jájojo,Jézu'
Küldd elém Sütő Andrást, ki sok-sok éve bánja,
Átrajzolták térképét, más lett a hazája.
Küldd, jöjjenek hozzám kiknek nem találják sírját:
A Don kanyarba magukat örökre beásták.
Küldj elém egy gyermeket a Corvin Közből,
Küldd mellé Nagy Imrét, őt is szögezzék föl.
Küldd elém a művészt: Latinovits Zoltánt,
Kit a magyar sors tett örökre színészkirállyá.
Ott feszül a sorsunk a Magyar Golgotán
Ott feszül a sorsunk a Magyar Golgotán
Küldd elém egy könyvben,
Nyelvünk legendáját,
S minden szó majd megtalálja
Külön Golgotáját.
Ébredj fel, fényes napra,
Elmúlt az éjjel.
Ébredj fel, tiszta szívvel,
A régi szenvedéllyel.
Egyenest állj, mint nyárfa,
A szélnek ellenállva,
Egyenest állj, Te leszel
A Magyarok Keresztfája.
Ébredj fel, fényes napra,
Elmúlt az éjjel.
Ébredj fel, tiszta szívvel,
A régi szenvedéllyel.
Egyenest állj, mint nyárfa,
A szélnek ellenállva,
Egyenest állj, Te leszel:
A Magyarok, a Magyarok Keresztfája.
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
