|
|
|
| Előadó: | Torma |
|---|---|
| Album: | Mosolyalbum / Tulipános Fanfan |
| Megjelenés: | 1983 |
| Hossz: | 3:45 |
| Szövegírók: |
Laár András |
|
Molnár János (Torma) |
|
| Kiadó: | Hungaroton - Start |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Itt látható a Sanyika
Emitt meg a kicsi Pali
Jaj, de csecse!
Muta-muta!
Nincs semmi kétség,
A gyermek egy szépség!
Dundi keze,
Bugyu-bugyu
Pici foga
Tyutyu-tyutyu
Itt meg szopik
Megzabálom!
Nincs semmi kétség,
A gyermek egy szépség!
Az arcukra mosoly ül ki:
Bu-bu-bu, de édes!
Legcukibb a Sanyika
Mert eszik, hogyha éhes!
Én már sajnos
Nagyobb vagyok
A fogaim
Mind lukasok
Semmi: cse-cse!
Se: tyu-tyu-tyu!
Nem vagyok gyermek,
Már nem szeretnek!
Rólam is készült
Számos gyönyörű kép
Egy a bajuk, hogy
Mind elavult rég!
Pa-ra-ra-pam
Bosszantó ez!
Pa-ra-ra-pam!
Nagyon ciki!
Dajng-dajng
Dajng-dajng
A tükörbe mondogatok
Tyu-tyu-tyu-tyu
Gyugyi-gugyi
Milyen csecse!
De nagy fiú!
Még sem szeretnek..!
Miért nem szeretnek?
Jaj, itt van a pici babának a kicsi keze!
Kis aranyos baba!
Hát, milye vannak nekije? A pici babának!
Haja-jajaja! Glulgu
A tükörbe mondogatom
Tyu-tyu-tyu-tyu
Gyugyi-gugyi
Milyen csecse!
De nagy fiú!
Miért nem szeretnek?
Miért nem szeretnek?
Miért nem szeretnek?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
