


| Előadó: | Road |
|---|---|
| Album: | M.A.T.T. |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 3:29 |
| Szövegírók: |
Molnár Máté (Road) |
|
Molnár Máté (Road) Szabó Erik Kádár Imre G.B.ZS. Goya |
|
| Kiadó: | Edge Records/Hammer Music |
| Stílus: | Hard Rock, Heavy Metal |
| Címkék: | Keressük! |

Amikor húzza a széket a sors ki alólad,
Lóghat a lábad a szélben
Fekete bársony bárányokból felhő nyáj az égen,
Akkor a hadművelet elterelő
Bátorság, nagy levegő!
Nyílik az ernyő, a többi felejtő
Érkezik talpra a szándék
Mindegy, mit hoz a holnap
Ismerős a játék
Nincsen a sors könyvébe semmi írva,
A sors egy analfabéta
És ha úgy van kedvem, mától kezdve
A seggére verhetsz néha
Vagy ha úgy érzed, hogy megnézed,
Ha túl kíváncsi a természet
Ne lepődj meg, hogy ha itt-ott nincs ott
Egy-két-há-négy oldal!
Belekóstoltam már én is
És hígítottam borral
(Refrén:)
Várj! Vagy tudod mit, inkább mégse!
Legyen ez a mások tévedése!
Volt, ami volt! Lesz, ami van!
Néha már tényleg nem értem én se
Esztelen évek, hasztalan órák
Megsúgták, hogy felnő
Elmegy magától, csak épp a fától
Nem látja még az erdőt
Rájössz, hogy nincs véletlen,
De akkor már értelmetlen
Botlik az úton, a lépni akarás,
Párnák között az álmok
Nem kell térkép, jó az irány
Behunyt szemmel is látod
(Refrén:)
Várj! Vagy tudod mit, inkább mégse!
Legyen ez a mások tévedése!
Volt, ami volt! Lesz, ami van!
Néha már tényleg nem értem én se
Vagy tudod mit, inkább mégis!
Húzom a kardot, megteszem én is
Lesz, ami lesz, míg el nem ereszt
Végig csinálom csak azért is!
Ahogy fent, úgy lent!
Ahogy jött, úgy ment!
Pont úgy!
(Refrén:)
Várj! Vagy tudod mit, inkább mégse!
Legyen ez a mások tévedése!
Volt, ami volt! Lesz, ami van!
Néha már tényleg nem értem én se
Vagy tudod mit, inkább mégis!
Húzom a kardot, megteszem én is
Lesz, ami lesz, míg el nem ereszt
Végig csinálom csak azért is!
Várj!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.