|
|
|
| Előadó: | Képmás zenekar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tamaskovics Róbert |
|
Bolega László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Swing |
| Címkék: | élet, emlék, filmzene, jubileum, lágy, múltidéző, technikás [+] |
Nagy szobor nagyot zuhan,
láttuk már oly sokszor mindannyian.
És bár a Hold is, néha árnyékba hullt,
A csillagok fénye éjjel kigyúlt.
Elszöknél a pillanattal,
De mindig van egy nagyobb,
még nagyobb hal,
S ha elbújnál a föld alatt,
a pillanat évtizeddé dagad.
Ilyen ez, ilyen ez,
ilyen ez a világ, nem mindig gondolhat
rád.
Ilyen ez, ilyen ez,
ilyen ez a világ, jó hogy mellettem vagy
igaz barát.
Fej, vagy írás, Írás vagy fej.
A fejnek az írást ismerni sem kell.
Csak int és épül a Bábel torony,
az ostor meg égjen a te hátadon.
Ilyen ez, ilyen ez,
ilyen ez a világ, nem mindig gondolhat
rád.
Ilyen ez, ilyen ez,
ilyen ez a világ, jó hogy mellettem vagy
igaz barát.
A víz, az ég is, vörösre vált,
és féljük a háborgó föld moraját.
A jég elolvad, a Nap meg lehűl,
és már a szabad madár sem repül.
Ilyen ez, ilyen ez,
ilyen ez a világ, nem mindig gondolhat
rád.
Ilyen ez, ilyen ez,
ilyen ez a világ, jó hogy mellettem vagy
igaz barát.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
