|
|
|
| Előadó: | Age of Nemesis |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fábián Zoltán |
|
Nagy László (Örökség) Berczelly Csaba Fábián Zoltán Nagy György Kiss Zoli |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
I feel you're so far away
Don't know just where you're stayin'
All I want is to see your face
Come on, please, n' give me hope
Bring me light where'er I go
Help me through the night, so dark
Morning is just to far... it's just too far
There's no one left in me
There's nothing inside me
My body hurts no more
And I feel no fear now either
They hit me and beat me,
Torture me, humiliate me,
It hurts, I reply
And they know that's not a lie
There are only good and
Bad roads we can choose from
I made my decision
Maybe it was wrong, I don't know...
And if this treacherous faith departs
From within my heart
Think of me with regret
Cos there's no justice left!
And now life goes on and on
A grave mistake, but now it's gone
Once again we're drowned in dirt:
Egotistic, selfish-worth
I don't need my body now
I can't use it anyhow
There's no fear within my heart
It's gone forever...
ANGEL II. : "Watch it, man, don't tell no lies
Look at how you live your life
You're driven by your fake desires
That's your fate now, mankind!
You believe in all your told
But I'll end up takin' your soul
The SPIRIT OF DENIAL now
Doesn't need your sacred vow!"
Life continues in its whirl
I'm not angry at the world
I was lost, but that's my strife
I only wanted what seemed right
And the Land of Light awaits
That's if it's not all just a fake
Keep my memory in your mind
Forgive me my foolish crime
I don't need my body now
I can't use it anyhow
Forgive me my foolish crime
Keep my memory in your mind
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
