|
|
|
| Előadó: | DEV |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén
Hullanak a levelek, ősz van a szívedben
A tettek beszélnek, rizsa már nem kell
A tér rohan felénk, ahogy te futsz el tőlem
A lelkem megbékélt, a fényre kijöttem
verze 1.
Rabszolga jelmezben, egyenruhában
tiszta lelkek, póráz rabságában
Határok mentén, a fegyelem útján..
megteremtik a félelem súlyát
Mi elnyomja belsőd, fékezi éned
méreggel kezelnek mindent mi éltet
Az idő gyorsul, rohannak a percek
eltelnek a napok, repülnek a hetek...
Minden pillanatban manipulálnak
a természetből katapultáltak
A változást elveszik tőled
ők úszkálnak a pénznek bedőlve
Akkor lesz jobb ha megérted végre
minden fájdalmad mik bántanak téged
Én nem akarlak megváltoztatni
utat mutatok hogy te is tudj adni
Nem azt mondom, hogy: Mindenki rossz!
Mindenki bánt és van egy gonosz
Ők is elvesztek, a rendszer részei
valakik lettek, címkék mik szétszedik
Maradék lelküket, létrára terelve
a hatalom útján, magányba kergetve
A remény az, mitől a szíved oly emberi
ami hitet ad, és tudatod megfeni
Refrén
Hullanak a levelek, ősz van a szívedben
A tettek beszélnek, rizsa már nem kell
A tér rohan felénk, ahogy te futsz el tőlem
A lelkem megbékélt, a fényre kijöttem
verze 2.
Tapasztalj meg mindent mit lehet
az élet erről szól, erre vezet!
Az igazi iskola itt van előtted
a léted a tanár, nincsenek felnőttek
Lelke gyermeki, tudásra szomjas
játszva könnyedén alkot újat
Vannak dolgok miket nem kell érteni
elég ha érzed ahogy tudatod ébreszti
A tükör nem invertál, magad láthatod
minden pillanat mi csendesen átkarol
Vezeti lényed, mutatja utad
ahogy pár kósza érzés szeli át a múltat
Az idő repül, ha járod vele táncát
egy lépés...két lépés... nem is lényeg már!
Pikáns a sors, mi íveli a szárnyát
ott mélyen benned építi a várát
Hogy élvezd az életed, merj végre élni
csukott szemmel szilánkokra lépni
Hogy élvezd az életed, merj végre élni
csukott szemmel szilánkokra lépni
Refrén
Hullanak a levelek, ősz van a szívedben
A tettek beszélnek, rizsa már nem kell
A tér rohan felénk, ahogy te futsz el tőlem
A lelkem megbékélt, a fényre kijöttem
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
