|
|
|
| Előadó: | Sebezhetetlen Produkció |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Teleki Tibor Ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az én születésem sajnos nem volt nagy áldás,
Nem családtervezés volt, csak gyerekgyártás.
Otthon melege helyett, temetőcsősz kunyhó,
Így készülhet, látod egy alpári nagy bunkó.
Az iskolában mégis megszerettek páran,
Olyan voltam pedig, mint a kóboráram.
Hisz amíg a suliban barátok szerettek,
A szüleim otthon egymással verettek.
Bármim is lett a véres verejtékem által,
Megfosztottak tőle egy orgona ággal.
A rímeimet gyakran tényleg vérrel írtam,
És nem hatott meg senkit akárhogyan sírtam.
S küldhettek bárkit, hogy hazugnak higgyen,
De egy falat kenyeret sem kaphattam ingyen.
Mi volt a jó akkor a gyerekkori években?!
A tudata annak, hogy megtűrtek életben.
Pedig ahol csak tudtam a kedvüket kerestem,
Szentként tiszteltem őket és őszintén szerettem.
De sosem volt felém mondanivalójuk,
S bárhogy is szerettem, lepergett róluk.
Én hibáztam talán, vagy nem ez a szeretet,
Hogy feláldozza magát a saját kis gyereked?!
Hogy akárhogyan vered, édesanyának szólít,
És neked tényleg soha, csak Temiattad lódít?!
De most komolyan nem juthat nekem semmi jó,
Mert jól esett volna néha pár emberi szó.
Válaszként betegen a Decemberi utcára dobtak,
„Téged nem neveltek Ákos, csak idomítottak!”
Hát, hova meneküljek már önmagam elől?!
Ha az, aki megszült, mosolyogva megöl…
Mit tegyek, hogy legalább embernek tűnjek,
Ne egy ilyen megfoghatatlanul szörnyűnek…
Nekem semmi olyanom nincs, ami Neked igen,
Mert, ha lenne, egyszer ott megállna a szívem.
Neked semmi olyanod nincs, mi ezzé tett engem,
Nem gyógyulnak sehogy sem a sebek bennem.
S mondani azt könnyű, hogy szeressem magam,
Vágyna rá a szívem, de nem hagyja az agyam.
Épp ezért majd valahol holtan találnak,
Hisz ahhoz vagyok szokva, hogy utálnak…
Önmagam soha nem poénból utáltam,
Kifosztott életek maradnak utánam…
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
