|
|
|
Volt egy kicsi házikó
Fehér fala ragyogó
Oda jártunk te meg én
Boldogságunk idején
Minden kis szó vissza hív
Semmit nem feled a szív
De a boldog ifjúság
Nem jön vissza soha már
Mégis újra elmegyünk
Emlékeket keresünk
S feltűnik a régi nyár
És egy vidám ifjú pár
Az a kicsi házikó
Most is olyan ragyogó
Nekem egyet jelent már
Az a hát, s az ifjúság
A magyar Himnusz ünnepe
1989 januárjában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezte
meg az első évfordulós rendezvénysorozatot, azóta Magyarországon minden évben a
mai napon, január 22-én ünnepeljük a MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
Tesszük mindezt annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le - egy nagyobb kéziratcsomag részeként - és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. A Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága, hivatalosan pedig 1949 óta bekerült törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I. cikke is kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.
A megemlékezés alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének.
A Himnusz teljes szövege természetesen nálunk is megtalálható.
